Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Fülöp Mihály: „Erdély, vagy annak nagyobb része”. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar-román határról (1940-1945)
207 FÜLÖP M IHÁLY „ERDÉLY, VAGY ANNAK NAGYOBB RÉSZE” A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar‒román határról (1940‒1945)* Az 1944. szeptember 12-én aláírt moszkvai román fegyverszünet – a második bécsi döntés semmissé és érvénytelenné nyilvánítása mellett – nyitva hagyta a magyar‒román határkérdést. Az egyezmény 19. cikkelye szovjet‒angol‒amerikai kompromisszum eredménye volt, mely előírta, hogy Erdély1 (vagy annak nagyob bik része) – a békerendezésben történő megerősítéstől függően – adható vissza Romániának. 1945 őszén az erdélyi kérdés a második világháborúban győztes nagyhatalmak között az európai békerendezés egészét holtpontra juttató vitát eredményezett. A szövetséges nagyhatalmak – jóllehet különböző időpontban és indíttatással – Magyarország javára a vele hasonló politikai helyzetben található Romániával szemben határmódosítást fontolgattak. A háború kezdeti szakaszában, 1940‒1941-ben a szovjet diplomácia2 támogatta az Erdélyre vonatkozó magyar területi követe léseket, a Külügyminiszterek Tanácsa londoni ülésszakának 1945. szeptember 20-i béketárgyalásain az amerikai,3 az angol 4 (sőt a francia) 5 külügyminiszter vetette fel a határ kiigazítását, mert nem tekintették a trianoni magyar‒román határt „ideálisnak”, „igazságosnak”, „méltányosnak” vagy „észszerűnek”. * A téma bővebb kifejtését lásd Fülöp Mihály: Második Trianon? Kézirat. Megjelenik az NKE Ludovika Kiadónál, előkészületben. 1 A szövetséges nagyhatalmak diplomáciai okmányaiban „egész Erdély” alatt az erdélyi fennsíkot, Partiumot, a Bánságot és Máramarost magában foglaló, az 1938. január elsején fennállt magyar‒román határig terjedő területet értették. 2 Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936‒1945. Magyarország külpolitikája a nyu gati hadjárattól a Szovjetunió megtámadásáig, 1940‒1941. Összeállította, a bevezető tanulmányt írta: Juhász Gyula. Budapest, 1982 (a továbbiakban: DIMK V. kötet), 521. 3 Bevin angol külügyminiszter 1945. szeptember 20-i nyilatkozata. Public Record Office Foreign Office CAB 133. Foreign Relations of the United States 1945 . Vol. II. Washington D. C., 1945 (a továbbiakban: FRUS), 1945. 281. Lásd még Bán D. András: Illúziók és csalódások. Nagy-Britannia és Magyarország 1938‒1941. Budapest, 1998; Uő: Pax Britannica. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép Európáról. Budapest, 1996. 4 FRUS 1945. Vol. II. 280. Lásd még Romsics Ignác: Amerikai béketervek a háború utáni Magyarországról. Gödöllő, 1992. 5 Ministère des Affaires Etrangères. Archives et Documentation. Série Z. Roumanie vol. 24. Z. 366. Georges Bidault francia külügyminiszter 1945. szeptember 20-i nyilatkozatát idézi Fülöp Mihály: A Quai d’Orsay 1945. szeptember 6-i Erdély-terve. Századok , 2007. 1. sz. 87‒102., valamint uő: A román kiugrás és a fegyverszünet. Századok Füzetek , 2009. 2. sz. 63‒98.
