Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
mint ideiglenes letét” őriztetik.104 1945 után tehát a levéltárat a közgyűjteményi nyilvántartásokban is hitbizományinak tekintették. Rudnay Gyula nyomozó a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosának megbízottjaként Budapesten, a Szalay u. 3. I. 4. sz. lakásban 1949. november 7-én felvett jegyzőkönyv szerint kihallgatta a Nádasdy család ügyvédjét, Dr. Simon Mihály Pált, a Nádasdy család volt jogtanácsosát „Nádasdy Ferenc könyvtári, képtári és levéltári anyagának felkutatása” tárgyában. Az ügyvéd előadása szerint a képgyűjtemény „sem terjedelemre, sem qualitasra nem volt jelentős. Főleg másolatok, ősök képsorozata, metszetek és néhány XIX. századbeli magyar kép volt jelentősebb. Simon ügyvéd előadása szerint Nádasdy Ferenc özvegye kb. 1946. évben levéltári anyagot adott át a Nemzeti Múzeum részére családi letétként. Ennek terjedelmét, minőségét nem ismeri, de az özvegy révén meg fogja tudni és közölni fogja a miniszteri biztossággal. A könyvtári anyag is jelentéktelen volt, emlékezete szerint amaz sorsa is a levéltári anyagéhoz hasonló volt. Az erősen sérült nádasladányi kastélyt tudomása szerint jelenleg megfelelő renoválás után gazdasági iskolaként használják. Egyéb előadnivaló nem volt.”105 A jegyzőkönyv nem említi, de egyértel mű, hogy a volt hitbizományi javak felkutatása volt a tárgy. Az ügyvédnek nem voltak pontos információi a kérdésről, igyekezett jelentéktelennek beállítani a keresett javakat, de az az érv nem hangzott el, hogy azok nem volnának részei az egykori hitbizománynak. Korábban ő intézte a hitbizományi ügyeket, tehát pontos információi voltak a kérdésről. Jól tudta, hogy 1946-ban letétként került a levéltár közgyűjteménybe. Simon Mihály Pál (†1967) 1945 előtt befolyásos ügyvéd volt, az V. kerületben, a Kossuth Lajos tér 4. szám alatt volt az irodája.106 A jegyzőkönyv bizonyíték arra, hogy a család képviselője is a hitbizományi javak körébe sorolta a könyvtárat, képtárat és levéltárat 1949-ben. A rendelkezésre álló iratokból tehát kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Nádasdy család nádasdladányi kastélyában volt, és 1946-ban az Országos Levéltárba beszállított levéltár az 1949. évi VII. törvény 1949. április 2. napján történt hatályba lépésekor hitbizományi kötöttség alatt álló vagyontárgy volt. 104MNL OL XIX-I-1-h-110-3-212571/1949. (minisztériumi ügyirat). Az OL ügyirata: MNL OL Y 7 1949/38. 105MNL OL XIX-I-13-751-1949. 106Budapest Főváros Levéltára, A jogszolgáltatás területi szervei, Joannovits Jenő közjegyző iratai, VII. 195. a-1942-0229. Kifejezetten a hitbizományi ügyek szakértőjének számított: Simon Mihály Pál: A hitbizományi reform kérdéséhez. Magyar Gazdák Szemléje , 1935. 11. sz. 491‒507.; Szabó László: De könnyen felejtenek az ügyvédi kamarában... Népszabadság , 1957. november 24. 5. Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 203
