Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Sasfi Csaba: Egészségügyi dokumentáció mint a levéltáros szakma (egyik) nagy kihívása
•az egészségügyi dokumentáció iratmintaként történő, korlátozott mennyiségű levéltári átvétele azokban a levéltárakban, ahol már őriznek korábbi működési iratokat; •az egészségügyi dokumentáció átvétele azokban a levéltárakban, ahol korábbi időszakból már őriznek számottevő mennyiségben ilyen irattípust – ezekben az esetekben alaposan megfontolandó a mintavétel alkalmazása; •tervezett mintavétel olyan adatkoncentráció vagy -sűrűsödés esetén, amely révén lehetőség nyílik egyéni szintű – nemcsak egészségügyi, hanem egyéb – adatok személy szerinti összekapcsolására. Itt olyan időben kiterjedt mikroszintű (egyéni, települési, regionális, testületi) nominális adatokra gondolok, amelyek alapján részletesen kialakított minták állíthatók össze adott kutatási kérdések tesztelésére, akár iratként, akár digitalizált formátumban hasznosítva adattartalmukat. Ilyen kutatások hosszútávú folyamatok vizsgálatát, időbeli trendek megállapítását tűzhetik ki célul. Ezek elsősorban a haláloki változások felderítését célozhatják területi, környezeti-lakóhelyi, demográfiai, iskolázottsági-foglalkozási, jövedelmi-vagyoni, kulturális-életmódbeli, genetikai stb. szempontok szerint. Másfelől az egészségmegőrzés, -megelőzés és a fejlődési rendellenességek kiküszöbölése területén felmerülő elemzési szempontokhoz lényegi ismeretek nyerhetők az egészségügyi dokumentáció idősoros adataiból. Általában pedig az egészségi jellemzők történeti változását területi-társadalmi csoportok szerinti vetületben lehet nyomon követni ezen adatok mind szélesebb körű feldolgozásával. Mindezt természetesen tekintettel azokra a közegészségügyi intézkedésekre, orvosszakmai fejleményekre, amelyek meghatározták az egészségügyi ellátás és hozzáférés területi-társadalmi viszonyait. Ezekről pedig az egészségügyi intézmények működési iratainak feldolgozásával szerezhetünk átfogó ismereteket. •A fenti differenciált mintavétel megvalósításához azonban egy alapkérdés tisztázására feltétlenül szükség lesz: a különböző betegségek és az ezeket gyógyító szakágak dokumentációit tekintve felállítható-e, illetve felállítandó-e prioritási sorrend. Az e kérdésre adott válasz határozza meg azt, hogy a mintavételnél milyen arányt kell kialakítani a betegségek, a gyógyítási eljárások és a betegek reprezentációinál. 3) Az archivált egészségügyi dokumentáció adathasznosításának jogszabályi garanciái •Mindehhez azonban szükséges, hogy a levéltárak garanciát tudjanak adni az egészségügyi dokumentáció fokozott adatkezelési követelményeinek biztosítására, az érintett személyek kilétének titokban tartására. Ehhez arra van szükség, hogy a levéltári őrizetben levő és feldolgozása kerülő egészségügyi dokumentáció kutatási feltételeit a nemzetközi gyakorlattal összhangba hozva speciális módon szabályozzák. Egészségügyi dokumentáció mint a levéltáros szakma (egyik) nagy kihívása 145
