Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Nagy Adrienn: Mintavételes selejtezés a jogszabályi változások tükrében a Magyar Nemzeti Levéltárban
iratmennyiség miatt – felmerült az egyszerű, véletlenszerű vagy a szisztematikus mintavétel lehetősége is, ám végül a történeti forrásértéket figyelembe véve, az eseti kiválasztásra kerítettek sort. Ez utóbbi módszer már kevéssé lesz alkalmazható a mintavételezés előtt álló, 1999 és 2020 között keletkezett, megközelítőleg 40 és 80 ezer ifm közötti pályázati iratanyag esetében. Egy-egy pályázati iratanyag mennyisége ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján, attól függően, hogy kiemelt projektről (KIOP, 4METRO stb.) van-e szó vagy sem, átlag 1‒2 cm-től 8 ifm-ig terjed. A 2007 és 2013 közötti, mintegy 1620 ifm mennyiségű európai uniós pályázati iratanyag egy részének lezárására a kötelezően előírt három év letelte ellenére még nem került sor, az iratok feldolgozása folyamatos. A pályázatok 2007‒2013 közötti iratanyagát mintavételre várhatóan 2021-ben küldik meg az MNL-nek, ekkor az iratanyag tárgyi ismeretében szükségessé válik a szisztematikus mintavételi eljárás pontos meghatározása. Összegzés A mintavételezés fogalmának jogszabályban való 2020-as rögzítésétől függetlenül, a fentiekben említett gyakorlatot az MNL már a jogalkotást megelőzően is igyekezett elméleti keretekbe foglalni azzal, hogy 2019-től a levéltár minőségbiztosítási rendszerében (ISO 9001 szabvány) a kidolgozandó munkafolyamatok sorában, az állománygyarapítás szakterületen belül Mintavételes selejtezési eljárás engedélyezé se cím alatt önálló munkafolyamatként rögzítette. E munkafolyamat kidolgozásá nak fontos célja volt, hogy az MNL munkatársai pontos ismereteket kapjanak arról, milyen szempontokat kell figyelembe venniük az esetlegesen mintavételezésre kerülő iratanyag helyszíni megtekintésétől egészen a mintavételes selejtezési jegyzőkönyv szerv általi elkészítése, majd levéltári záradékolása, valamint a teljes munkafolyamat egyes lépéseinek adminisztratív rögzítéséig. Tehát a minőségbiztosítási rendszer kialakításának, újragondolásának egyik fontos eredménye az MNL-ben addig is alkalmazott gyakorlat teljes körű kidolgozása, azaz a mintavételezés szükségességének megállapítása, majd annak gyakorlati megvalósítása, mind -ennek strukturált, folyamatábrákkal kiegészített leírása. E néhány kiragadott példa is mutatja, hogy a mintavételezésnek ‒ legyen az eseti, szisztematikus, rétegzett vagy egyéb módszerrel végrehajtott mintavételezés ‒ milyen fontos szerepe van a 20‒21. században még jelentős arányban papíron keletkeztetett, történeti forrásértékű iratok levéltári átvétele, megőrzése kapcsán. A fogalom jogszabályban való rögzítése régi hiányosságot orvosolt. Békéscsaba Munkácsy Mihály Múzeum Projekt; Zala megyei Cigányok Kulturális és Érdek védel -mi Egyesülete, „Ghandi program”; Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és VIZIG projekt; Őrségi Nemzeti Park projekt; Közép-Dunántúli régió címzetti pályázatok eredeti példánya, 79 fő; Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Paktum-Start Partnerségben a foglalkoztatási helyzet javításáért Békés megyében; Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány projekt. Lásd bővebben a 07/579-1/2016. MNL ikt. sz. alatt kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvben. Mintavételes selejtezés a jogszabályi változások tükrében a Magyar Nemzeti Levéltárban 121
