Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
vek. Probléma végül az is, hogy amennyiben a szerv végez olyan feladatokat is, amelyeket nem közpénzből finanszíroz, akkor hogyan valósítható meg a köziratokra vonatkozó jogszabályi előírások, illetve a vonatkozó adatvédelmi kérdések ellenőrzése, betartatása. A civil szervezetek problémája Az ezen szervek feletti levéltári jogosítványok alapja évek óta az a lehetőség, hogy az állami vagy önkormányzati feladatok közvetett módon, így civil szervezetek útján is elláthatók. A közelmúltig az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közfeladat részben vagy egészében történő ellátása közszolgáltatási szerződés keretében is átruházható volt. Emellett bizonyos állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények (oktatási-nevelési intézmények, sportági szakszövetségek stb.) az alaptevékenységük keretében is elláthatnak közfeladatokat. A levéltári törvény már korábban is egyértelműen fogalmazott a tekintetben, hogy a közfeladat ellátása során köziratok keletkeznek. Nem férhet tehát kétség ahhoz, hogy a civil szféra szervezeteire is vonatkoznak a köziratok kezelésével kapcsolatos jogszabályi előírások, és kiterjed rájuk a levéltárak hatásköre.20 A közfeladat-ellátás megállapítása során a levéltáros minden esetben az adott civil szervezet létesítő okiratát és tényleges feladatait vizsgálta meg, mivel az alapszabálynak tartalmaznia kell a közhasznúság deklarálását, illetve azokat a feladatokat, amelyeket a civil szervezet mint közfeladatot lát el. A civil törvény (a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) szerint közhasznú tevékenység „minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.”21 Ezek tehát azok a feladatok, amelyeket más jogszabály rendelkezései alapján valamelyik állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kellene elvégeznie, és amelyek intézése során maradandó értékű közirat keletkezik.22 A köziratok keze lésének levéltári ellenőrzése során mindazonáltal szinte áthidalhatatlan nehézség, hogy a civil szervezetek működése ‒ és ezzel összefüggésben iratkezelése ‒ során alig választható szét az egyes közfeladatok ellátása az egyéb tevékenységektől. Márpedig ez egyben azt is jelenti, hogy a levéltáros munkájának végzése során jogosulatlanul fér hozzá rá nem tartozó információkhoz. 20Boross – Gerhard et al.: i. m. 8. 21A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerve zetek működéséről és támogatásáról, 2. §. 20. 22Haraszti: i. m. 23. A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában 105
