Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
Mindenképpen helyesnek kell ítélni azt a levéltári szakemberek körében sok esetben tapasztalható hozzáállást, hogy az egyes szervekkel kapcsolatba kerülő kollégák törekednek a jó személyes kapcsolatok kialakítására ezen szervek képviselőivel. Ez a jó szándékú hozzáállás azonban az esetek jelentős részében nem elég. Amennyiben ugyanis az egyes civil szervezetek elfogadják azt, hogy közfeladatot (is) ellátnak, akkor ez új, idő- és pénzráfordítással járó feladatokat jelent számukra. Az illetékes közlevéltár jóváhagyásával iratkezelési szabályzatot kell készíteniük. Emellett amennyiben elektronikus iratkezelést folytatnak, tanúsított iratkezelési szoftvert kell használniuk, ezzel összefüggésben pedig fel kell készülniük az így keletkező elektronikus iratok majdani szakszerű levéltári átadására. Az akkreditált szoftverek alkalmazása sok esetben csak nehezíti a napi munkát egy civil szervezetnél.23 A fentebb már említett problémák, tehát a közfeladatot ellátó szervek ilyen módon megnövekedett kötelezettségei, de mindenekelőtt a költségigényes szoftver beszerzése azonban jelentős mértékben nehezíti az együttműködést. A civil szervezetek körében a probléma elsősorban a sportági szakszövetségek esetében jelentkezett. Már az 1980-as évek elején lefolytatott értékhatár-vizsgálatok idején is egyértelművé vált a sportegyesületek jelentősége. Ebben az időben már több ezer sportegyesület működött az országban, ellenben – olvashatjuk Pálmány Béla tanulmányában – a levéltári szervjegyzékek „talán ha egy tucatot” tüntettek fel közülük.24 A sportigazgatás akkori állami csúcsszerve, az OTSH 13 kiemelt sportegyesülettel foglalkozott. A korabeli javaslat szerint ezeket feltétlenül fel kellene venni a fővárosi és a megyei levéltárak szervjegyzékére. Mivel azonban a vidéki sportegyesületek társadalmi életben betöltött szerepe nagyon fontos volt, a tanulmány az egyes sportegyesületeknek, azok kiemelt szakosztályainak értékhatár-vizsgálatát a megyei levéltárakra bízta volna.25 A szakszövetségek feletti levéltári hatáskör kérdése az egyik sportszövetség iratkezelésének ellenőrzése során merült fel az MNL számára a közelmúltban. Az MNL kezdeményezte az érintett szövetség iratkezelésének ellenőrzését, mert az Ltv. alapján azt közfeladatot ellátó szervnek ítélte. Mivel a szövetség ezzel nem értett egyet, jogértelmezési vita alakult ki. Az MNL a kialakult vitában a levéltáros szakmai közvélemény körében viszonylag ismert, a Magyar Labdarúgó Szö vet ség -gel (MLSZ) kapcsolatos korábbi bírósági állásfoglalásra hivatkozott. Érdemes röviden ismertetni ezt a tanulságos jogesetet. Az MLSZ közfeladat-ellátása 2008-ban egy bírósági per eredményeként került megállapításra. Az FTC Pártolói Egyesület 2008-ban közérdekű adat kiadása miatt pert indított az MLSZ ellen. Az Egyesület célja az volt, hogy megtudja azon fellebbviteli licenc -adó testület tagjainak a nevét, akik 2006. július végén döntést hoztak a 23Boross – Gerhard et al.: i. m. 8. 24Pálmány: i. m. 33. 25Uo. Levéltártan 106
