Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Irodalom A Lovagkirály múltja és jelene (Európa és Magyarország Szent László korában. Szerk. Bárány Attila – Pósán László) Prezenszki Erzsébet
eszközével élve elfogadja vagy elutasítja az így nyert információt. A nagyívű tanulmány egy tágabb kutatás részét képezi, melynek célja, hogy a 11–12. századi magyar történelem külhoni elbeszélő forrásaihoz egy kritikai kézikönyv készüljön. Bradács Gábor Szent László alakja a középkori német és cseh történetírásban című publikációja témáját tekintve szorosan kötődik Csákó Judit tanulmányához. Azonban a szerző jelenlegi vizsgálódásának középpontjában kizárólag az 1077 és 1095 közötti magyar történelem eseményei, illetve a Szent László alakját ismertető történetírói alkotások állnak. A vizsgálódásba bevonja még a 11. és 16. század között a német és cseh nyelvű területeken, latin és német nyelven keletkezett, elbeszélő jellegű történeti forrásokat is. Ezekre alapozva vizsgálja meg, hogy milyen előzményekre támaszkodnak a saját Szent László-képük kialakításában. Hogyan értékelik László király külpolitikáját és egyházszervezői tevékenységét. Történt-e a kortársi beszámolóktól kezdve egészen a 16. század elejéig bármiféle változás Szent László megítélésében? Az olvasó oly szerencsés, hogy a tanulmány elolvasása során valamennyi, a szerző által megfogalmazott kérdésre választ kap. Bagi Dániel Szent László Gallus Anonymus gesztájában címet viselő írásának középpontjában Gallus Anonymus történeti elbeszélése áll. A geszta érdekessége, hogy öt magyar királyról – Szent Istvánról, Orseoló Péterről, Salamonról, Szent Lászlóról és Könyves Kálmánról – többé-kevésbé részletesen számol be. A szerző szerint a gesztában felbukkanó magyar királyok közül László jelenléte a leginkább érthető, hiszen ő Lengyelországban született, és ennek, valamint ott tartózkodásának emlékét eleveníti fel és örökíti meg a geszta írója. Hogy mennyire híven a valósághoz, azt a szerző a kritika eszközével élve, a geszta szövegelemzése során mutatja be az olvasónak. Font Márta A Kijevi Rusz és nyugati szomszédai Szent László korában című érte kezésével a nemzetközi porondra lépünk ki. Az írás a 11. század második felébe kalauzol el minket, a Kijevi Rusz működését és felépítését ismerteti a Jaroszlav fiak és unokák uralkodásának tükrében. Bemutatja e királyok szomszédos országokban uralkodó rokonait és az azokkal fenntartott kapcsolatokat. Foglalkozik a Rusz fejedelmeinek szerepével és jelentőségével a német–római császár és a pápa konfliktusában, valamint László királyunk ruszbeli kapcsolataival. Körmendi Tamás Szent László király horvátországi hadjárata és előkészületei című tanulmánya révén az olvasó megismerheti az 1091. évi horvátországi hadjárat előkészületeit és körülményeit. A szerző górcső alá veszi a Szlavónia korai hovatartozásáról szóló, meghatározónak számító elképzeléseket is. Bemutatja a zágrábi püspökség alapítási évével kapcsolatos álláspontját, és ennek tükrében ismerteti a hadjárat körülményeit, elhelyezve azokat a korabeli magyar állam külpolitikájában. Bárány Attila Magyarország, Bizánc és a Nyugat a 11. század végén című tanulmánya arra a feladatra vállalkozik, hogy a hagyományos nemzetközi kontextustól némiképp eltávolodva, a dél-itáliai normannok Bizánc elleni inváziójá nak tükrében vizsgálja meg Magyarország nemzetközi helyzetét. László királyunk Irodalom 243
