Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Irodalom A Lovagkirály múltja és jelene (Európa és Magyarország Szent László korában. Szerk. Bárány Attila – Pósán László) Prezenszki Erzsébet
déli, balkáni irányú politikáját, a Bizánci császársággal való kapcsolatait olyan szemszögből elemzi, ami teret engedhet a korszak fajsúlyosabb európai konfliktusainak vizsgálatára is. Ugyanis az invesztitúra-háborúk mellett Európa másik fő „játszmája” a Balkánon zajlott. Ahhoz, hogy László külpolitikáját az olvasó megérthesse és ítéletet tudjon róla alkotni, meg kell ismernie, valójában milyen helyet foglalt el a magyar külpolitika László korában a fentebb vázolt diplomáciai kontextusban. A tanulmány végén az olvasó szeme előtt kirajzolódik egy olyan koordináta-rendszer, melyre ha felkerülnek az adott korszak főszereplői, a köztük lévő viszonyok és kapcsolatok átláthatókká válnak. Az értekezés tartalmilag jól felépített és áttekinthető. A bizonyítások és álláspontok könnyen követhetők, érthetők, annak ellenére, hogy rendkívül adatgazdag írást olvashatunk. Pósán László rendkívül érdekes írással – Időjárási viszonyok, éhínségek és járvá nyok a 11. században és a 12. század első felében – jelentkezik a kötetben. Az első sorok olvasása közben néhány pillanatra megrémülünk az elénk tolongó rengeteg évszámtól és adattól. De ez az érzés hirtelen elillan, mert az olvasó elé sorakozó adatokból váratlanul könnyed és szórakoztató, mégis magas szintű tudományos értekezés körvonalai bontakoznak ki. Ennek köszönhetően bepillantást nyerünk a 11. század és a 12. század első felében élt őseink életkörülményeibe, és meglepődve olvashatjuk például, hogy 1010–1011 telén Konstantinápolynál befagyott a Boszporusz, Mezopotámiában a Tigrisen, Egyiptomban pedig a Níluson jégtáblák jelentek meg. És még ennél is izgalmasabb adatra bukkanhat az olvasó, ha kézbe veszi és elolvassa a tanulmányt. Tózsa-Rigó Attila A 11–12. század fordulója, a kereskedelmi forradalom mint korszakolási lehetőség kezdete című – s egyben a kötet utolsó – írásában Dietrich Gerhard ún. „Régi Európa” koncepcióját vizsgálja. Vajon mennyiben tekinthető a középkori kereskedelmi forradalom korszakhatárnak az európai történelemben? Összeségében elmondható, hogy a tanulmánykötet igényesen szerkesztett mű. Témájának köszönhetően nemcsak a szakavatottak számára nyújt betekintést a legújabb kutatásokba és felfedezésekbe, hanem egyetemi hallgatók, középiskolai tanárok, vagy a történelem iránt érdeklődő „laikusok” számára is könnyen érthető és néhol még szórakoztatónak is mondható tanulmányokat közöl. A recenzens véleménye szerint a szerzők hatalmas forrásanyagon alapuló kutatásokat végeztek az általunk ismertetett témákban. A kötetben bemutatott kutatási eredmények az újdonság erejével hatnak, és új ismeretekkel gazdagítják tudásunkat. Éppen ezért ez a színvonalas kötet megérdemelt volna zárásként egy idegen nyelvű összefoglalót, hogy ne csak a hazai közönség számára legyen elérhető a benne megjelenő nóvum, hanem a nemzetközi kutatás számára is. Prezenszki Erzsébet Irodalom 244
