Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Kiss András: Stratégiák, önállósodási kísérletek a Csepel Autógyárban 1956 után
A következőkben tekintsük meg az iparág fő vállalatainak adatait – különös tekintettel a mérnökök létszámára –, majd a műszaki alkalmazottak létszámadatait a Csepel Autógyáron belül. 3. számú táblázat Az iparág szervezetébe tartozó vállalatok 1963. évi termelési adatai (millió forintban) és létszámadatai (fő) Forrás: MNL OL, M-KS 288. f. 26. cs. 49. ő. e. 196452 A táblázatból látható, hogy az iparág vezető vállalata a Csepel Autógyár volt. Teljes termelési értéke valamennyi vállalatét meghaladta, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mindössze az exportbevételeiben előzte meg. A vállalatok termeléséhez nagyban hozzájárult, hogy az iparág 1961 és 1963 között 383 millió forint beruházást kapott. Az MNB Kohó- és Gépipari Hitelosztály Jármű- és Közlekedésgépipari 52KGM Autó- és Traktoripari Igazgatóság. Gazdaságtörténet 78 Vállalat Teljes termelési érték Iparágon belüli kooperáció Exportérték Összlétszám(fő) Mérnök (fő) Technikus (fő) 1. Csepel Autógyár 2 691 796 916 200 706 414 7920 163 383 2. Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1 869 777 105 000 799 398 6120 75 312 3. Vörös Csillag Traktorgyár 1 142 760 14 500 501 000 4940 92 242 4. Győri Szerszámgépgyár 1 010 422 524 200 151 500 4860 51 146 5. Autóvillamossági Felszerelések Gyára 235 500 75 000 51 808 1553 20 67 6. Gödöllői Gépgyár 210 897 ‒ 63 942 972 17 56 Járműfejlesztési Intézet ‒ ‒ ‒ 390 91 47 Igazgatóság52 ‒ ‒ ‒ 54 11 7 Összesen 7 161 152 1 634 900 2 274 062 26 809 520 1270
