Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Kiss András: Stratégiák, önállósodási kísérletek a Csepel Autógyárban 1956 után

Osztálya jelentése szerint az autóipar teljes termelése 1959-től 1964-ig 120%-kal emelkedett.53 Ami az autógyár létszámadatait illeti, elmondható, hogy a közel nyolcezer főt foglalkoztató vállalat létszám tekintetében is kimagaslott a többi vállalat közül. Ha szemügyre vesszük az adatokat, a különbség a mérnökök, tehát a magasan kvalifi­kált, műszaki egyetemi végzettséggel rendelkezők számában is jelentős volt. Az összes iparági vállalat közül ez a csoport a Csepel Autógyárban volt a legnépesebb, létszáma az Ikarus gyári mérnökök számához képest is több mint kétszeres volt. A sorban az autógyárat különös módon nem az Ikarus, hanem a Vörös Csillag Traktorgyár követte, „holtversenyben” a Járműfejlesztési Intézettel, ahol 91 mér­nök állt alkalmazásban. Az autógyárnál és az intézetnél dolgozó mérnököknek az összlétszámhoz képest magas aránya alátámasztja a két vállalatnál folyó gyártásfej­lesztési munka prioritását. A Járműfejlesztési Intézetnél a 390 főre eső 91 mérnök alacsony aránynak tekinthető, mivel az intézet feladata új gépjárművek, motorok szerkesztése és kísérletezése volt, ami jelentős autóipari tudást feltételezett. Az intézet technikusainak létszámával együtt a műszaki végzettségűek aránya is ala­csonynak mondható, ami arra utal, hogy a műszaki-fejlesztő kutatóintézetnél fennmaradó 252 fő nem műszaki végzettségű, hanem feltételezhetően adminiszt­ratív munkaerő volt. Jelentős létszámú vállalatnak tekinthető a Győri Szerszámgépgyár a maga 4860 fős állományával, melyet éppen 1964. január 1-jével integráltak a Wilhelm Pieck Waggon- és Gépgyárba, létrehozva ezzel a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat. A szervezeti átalakítás jelentőségét az adta, hogy a fúzióval a vállalat a Csepel Autógyár komoly versenytársává nőtte ki magát. Nem a véletlen műve, hogy a mérnökökre és technikusokra vonatkozó létszám­adatok bekerültek a táblázatba. Ennek okát abban látom, hogy az 1950-es évek közepére tehető gyártmány- és gyártásfejlesztési igény nagyszámú mérnök alkal­mazását kívánta meg az ágazat vállalatainál. Jóval nagyobb csoportot alkottak a vállalatokon belül a technikusok, akik középfokú műszaki végzettséggel rendelkez­tek. Itt szintén a Csepel Autógyárat emelhetjük ki, azonban általánosan elmondha­tó, hogy a technikusok létszáma többszörösen meghaladta a műszaki egyetemet végzett mérnökökét. A technikusok csoportjának mindazonáltal biztosítva volt a felsőfokú továbbtanulás lehetősége, és többen éltek is azzal. A következőkben tekintsük meg a műszaki alkalmazottak csoportjába sorolt mérnökök, mérnök-közgazdászok és technikusok létszámadatait. Az elemzéseknél a vállalati adattárban a mérnökökre és technikusokra vonatkozóan csak becsült adatokkal találkozhatunk, ezért azt óvatossággal kell kezelnünk. 53MNL OL, Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesek és ügyvezető igazgatók iratai (a továbbiakban: XXIX-L-1-bbb), 85. doboz, 1. tétel. Tájékoztató a közúti járműprogram jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetéről és további feladatairól, 1970. május 13. Stratégiák, önállósodási kísérletek a Csepel Autógyárban 1956 után 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom