Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
árak csökkentésével igyekezett növelni a „munkások életszínvonalát”, az 1951-ben és 1952-ben deportáltak pedig visszatérhettek korábbi lakhelyükre. A cikk kritikus értékelése szerint azonban az életszínvonal emelkedése nem döntő, és a legfontosabb ipari körzetben, Borsodban a megígért hatból még csak három munkáslakótelepet építettek meg. Számos gyűlölt figurát – a titkosrendőrség vezetőjét és Gerő Ernőt – eltávolítottak ugyan a hatalomból, de a kommunista szervezetek tagsága csökkent: a fiatalok szervezetei 120 ezer fővel, a nőszervezeteké 440 ezer fővel, új tagok pedig nem jelentkeztek.31 Fél évvel később, a Nagy Imre bukása előtti hetekben már sokkal pozitívabb volt a magyar miniszterelnök megítélése. Nagyot lehetetlen helyzetbe hozta szívbetegsége, a mind súlyosbodó gazdasági krízis és támogatójának, Malenkovnak a bukása. A párton belül a baloldal megerősödött, és szorgalmazza a visszatérést az 1953 júliusa előtti politikához, amellyel ismét alacsonyabb életszínvonalra kényszerítik majd a parasztokat és a munkásokat. Rákosi ismételt hatalomra jutása a párton belüli vasfegyelmet, a kultúra területén megnyilvánuló szigort és a kollektivizálás folytatását jelenti majd.32 Ugyanebben a lapszámban egy másik cikk úgy jellemezte a helyzetet, hogy „Nincs a Szovjetunió kelet-európai szatellitállamai közül olyan, amely a Sztálin halálát követő hónapokban annyi jelét mutatta volna a fogyasztásbarát irányba való orientációnak, mint Magyarország. És szintén nincs olyan ország, amely akkora ingazmozgásokat mutatna az ellenkező irányba, mint Magyarország ezekben a napokban.” Az „új vonal” jellemzésekor a vallás irányába mutatott toleranciát emelték ki, illetve, hogy a miniszterelnök fontosnak tartotta az állampolgárok nyugalmának és biztonságának elősegítését. „Természetesen ezeket a szlogeneket nem kell szó szerint venni, de a lakos sággal egy idő után valamivel kevésbé brutálisan bántak, mint korábban.” Nagy Imre bukását Malenkov bukásával kapcsolja össze, mert ezzel Nagy elvesztette szovjet támogatóját a hazai keményvonallal szemben. „Bukása nem lesz meglepetés, a kom munista felfogás szerint súlyos bűnökkel vádolják.”33 Társadalmi tapasztalat: a kollektivizálás életképei Amíg a Rákosi-korszak kollektivizálási kampányaival kapcsolatban alig található a társadalmi tapasztalatot rögzítő beszámoló, 1956 után a főként a liberálisokhoz és a konzervatívokhoz köthető svédországi sajtó már számos életközeli példát hozott. 31Dagens Nyheter, 1954. augusztus 3. Bakslag i Ungern för „den nya kursen” (Visszalépés Magyarországon az „új kurzusban”). 32Dagens Nyheter , 1955. március 10. Ungerns regerinschef anklagas för „slapphet” (A magyar kor mányfőt gyengekezűséggel vádolják). 33Dagens Nyheter , 1955. március 10. Trycket hårdnar i Ungern (A nyomás nehezedik Magyar -országon). Gazdaságtörténet 56
