Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
Hámori László már idézett írásában felhívta a figyelmet arra, miszerint a Kádárkormány továbbra is folytatja a kollektivizálást, hogy kielégítse a párt baloldalának igényeit. 34 Egy másik cikke hivatkozta ugyan a párthatározatot, amely szerint a termelőszövetkezetbe való belépés mindenki számára önkéntes lesz, a folytatás azonban már a „kulákok” ellen indított kampányokkal foglalkozott. „A valóságban százával érkeznek a falvakba a felfegyverzett agitátorok és nem hagyják békén a parasztokat addig, amíg azok nem csatlakoznak. Ha valaki tiltakozni merészel, közbelép a politikai rendőrség.” 35 Mindez már korábbi társadalmi tapasztalatra utalt, ugyanis fél évvel azelőtt a konzervatív-liberális Svenska Dagbladet a Népszabadság ra hivatkozva arról tájé koztatta olvasóit, hogy Nyugat-Magyarországon 1959 februárjában erős kollektivizálási kampány indult. Ennek során Győr-Moson-Sopron megyében 172 falut és 2 várost kollektivizáltak; Veszprémben 158, Vasban 108, Somogyban 40, Baranyá -ban pedig 59 település lett termelőszövetkezeti, aminek következtében immár a földművesek 40%-a tartozott a szocialista szektorhoz. Kelet-Magyarországon is zajlott ugyanakkor a kollektivizálás, ennek gyakorlatát tiszaszalkai életképeken keresztül érzékeltették. „Délután káosz uralkodott az egész faluban. A hangosbe mondó megszakítás nélkül kiabált, az agitálók házról házra jártak. A naplementével még 21 család csatlakozott, késő éjszaka már az egész falu. Tiszaszalka szocialista termelőszövetkezeti faluvá vált.” 36 Tiszaszalka kollektivizálását az Arcanum adatbá zisában fellelhető magyar sajtó már sokkal „sterilebben” ábrázolta.37 1959 szeptemberében a Svenska Dagbladet haditudósításokra jellemző szófor dulatokkal, úgy mutatta be Magyarországot, mint ahol a Keleti Blokkon belül a legkevésbé kollektivizált a mezőgazdaság. A beszámoló szerint „Kádár János tavasszal új offenzívát hirdetett”, amelynek során a földművesek várhatóan minden rendel kezésükre álló eszközzel harcolnak majd. Kádár egyedülálló sikerként hivatkozta a 34Svenska Dagbladet , 1959. május 17. Stalinisterna har åter övertag i Ungern (Sztálinisták újra átvették a hatalmat Magyarországon). 35Svenska Dagbladet , 1959. október 22. Ungern efter tre år (Magyarország három év múltán). 36Svenska Dagbladet , 1959. május 17. Stalinisterna har åter övertag i Ungern (Sztálinisták újra átvették a hatalmat Magyarországon). 37Pl. Kelet-Magyarország , 1959. február 20 . „Nagy általánosságban az jellemzi falusi kommunistáink többségét, hogy nemcsak szavakban helyeslik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását, hanem példát mutatnak, cselekednek, agitálnak ennek érdekében, mint Beregsurányban, Tiszaszalkán, Nyírbogdányban és sok más községben.” Középdunántúli Napló , 1959. február 24. „Szabolcsban a Felső-Tiszatáj népe is elindult a szövetkezeti úton. Először Beregsurány és Tiszaszalka egyéni parasztjai hagyták abba a kispar- cellás gazdálkodást, s egy családba tömörültek.” Szabad Föld, 1959. május 17. „Ez év tavaszán a Szabolcs megyei Tiszaszalka termelőszövetke zeti község lett. Röviddel e nagy esemény után különös listát állítottak össze, amelyben felsorolták, mi-mindent kíván a falu. Szó ami szó, egész szép volt e kívánságlista. Óvoda, orvoslakás, iskola és még jónéhány hasonló jellegű létesítmény szerepelt rajta. Úgy az első nézésre is a kétmillió forinthoz járt közel, amit, kívántak. Azzal érveltek: termelőszövetkezeti község lettünk, ennyit csak megérdemlünk. A megyei szervek persze ‒ és tegyük hozzá, hogy helyesen ‒ elutasították ezt a listát.” A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967) 57
