Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
lábra bocsátotta, ami aztán lehetővé tette Vámos számára, hogy 1948 novemberében elhagyja az országot. A cikk megírása idején Svájcban élt.28 Találunk magyar származású szerzőt a Dagens Nyheter szerzői között is. Hámori László (1911–1983) 1934 és 1942 között ügyvédként működött Budapesten, a negyvenes években több ízben volt munkaszolgálatos. 1945-ben lett a Népszava munkatársa, 1949-ben Svédországba emigrált, és haláláig itt is élt; szá mos kulturális, illetve külpolitikai témájú cikket írt.29 Ezek egyikének meglátása szerint Rákosi rendszerének kádereire volt a leginkább jellemző a moszkvai kiképzés, és ez lehet a magyarázata annak, hogy Magyarország elsőként hajtotta végre belpolitikájában a rendszer céljait. A „régi kurzus” időszakában erőteljesen propagálták a kolhozokhoz való csatlakozást, kemény kampányok zajlottak a „kulákok” ellen, akiket szabotázs vádjával ítéltek börtönbüntetésre. Nagy Imre 1953. július 4-i kinevezésével azonban Magyarország a keleti országok közül elsőként indított változást is. A kommunista párt kongresszusa ugyanakkor megemlítette, hogy az új kurzus nem jelent hosszú távú változást, csak egy taktikai átmenetet. „Kétség nél kül a mezőgazdasági reform a rendszer súlyponti kérdése. A kongresszusi beszámolók alapján körülbelül 200 ezer fő hagyta el a kolhozokat, amely körülbelül a tagság 45%-a. Jelenleg a kolhozok művelésében van a magyar termőterületek 18%-a, az állami gazdaságok részesedése ebből 13%. Egy évvel ezelőtt még a földek 30%-a volt kolhozok kezelésében. A kormány engedélyezte a kilépést a kolhozokból, csökkentette a beszolgáltatási kötelezettséget és szabad kereskedelmet engedett olyan termékekre, amelyeket a földművesek állítanak elő. De az élelmiszerkészlet ennek ellenére nem nőtt számottevően, és a pártkongresszuson sok panasz hangzott el, különösen a hús- és zsírhiány miatt.” A Svenska Dagbladet következő, Magyarországot tárgyaló írása 1956 nyarán, egy AP – TT Reuter-hír átvételével készült. Ez Farkas Mihály – „Nagy Imre közeli barátjának” – bukásával foglalkozott. A világpolitikai szintet is érintő elemzés – Hruscsov „detronizálta” Malenkovot – kitért arra, hogy a Nagy-féle „új vonal” sértette a „nehézipar és a kollektivizálás érdekeit, de nagyon sok támogatója van (magyar értelmiségiek, párttagok és sok munkás), akik követelik a visszatérést ehhez a politikához”. Gerő Ernő ezzel szemben olyan népfrontos kormányzás lehetőségét vetette fel, amely a nem kommunista tagok számára is jelentős pozíciókat kínálhat.30 Az „új kurzus”-ról írt jellemzésében a Dagens Nyheter is kitért arra, hogy Nagy részlegesen csökkentette a nagyipari befektetéseket (pl. a metróépítés leállítása Budapesten), az 28Borvendég Zsuzsanna: Célszemély a Látóhatáron. Vámos Imre beszervezésének története. Betekintő, 2013. 3. sz. 29https://www.immi.se/kultur/authors/ungrare/hamori.htm; https://mek.oszk.hu/04000/04038/html/h.htm; http://runeberg.org/sfl/4/0165.html 30Svenska Dagbladet , 1956. július 23. Gerő till aktion i Ungern mot anhägarna till Nagy (Gerő akci óban Magyarországon Nagy követői ellen). A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967) 55
