Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
Mindkét esetben a megindulást kísérte nagyobb érdeklődés: 1948 és 1949, illetve 1959 esetében jól látszik ez. Vagyis itt is kimutatható az „eredet bálványa”,14 azaz, hogy az eredet kérdése jobban vonzotta az érdeklődést, mint maguk a folyamatok. E tanulmány viszont igyekszik ezeket a folyamatokat is megragadni. Arra a kérdésre összpontosít, hogy ezekben a cikkekben, híradásokban milyen tágabb politikai keretben jelentkezett a mezőgazdaság kollektivizálása. Kérdés továbbá, hogy az elemzéshez milyen helyi eseményeket használtak fel, azoknak milyen értelmezését adták. Mi volt az egyes korszakok (Horthy-, Rákosi- vagy éppen a korai Kádár-korszak) értékelése? Kollektivizálás az ötvenes évek első felében. A kommunista sajtó A svédországi kommunista mozgalom a szovjet megszállás hiányában viszonylag sokszínű maradhatott. 1929-ben a húszezres pártban nagy szakadás történt, amikor a tagság négyötöde a Komintern ellen, egyötöde a Kominternhez való csatlakozás mellett döntött. A Norrskenflamman című lap a pro-komintern nézeteket propagálta.15 Mivel ez a tanulmány a magyarországi viszonyok recepciójával fog lalkozik, itt most nincs lehetőség e mozgalmak részletes taglalására, és a magyarországi kollektivizálás kapcsán kifejtett hasonló nézeteik miatt sem tűnik indokoltnak a kommunista ernyő alá besorolt lapok rigorózus szétválogatása. A magyarországi pártsajtó üzeneteihez leginkább a göteborgi alapítású Arbetartidningen („Munkásújság”) igazodott, ami annyira talán nem is meglepő, hiszen a szerkesztőségében Moszkvában is képződő kommunista politikusokat találunk. A lapnak a magyar belpolitikáról közvetített képe dichotóm. Horthy Miklós negatív megítélését leglátványosabban talán az demonstrálhatja, hogy még az ellene tervezett nyilas puccs leleplezésekor is olyan karikatúrát mellékeltek, amely őt pisztolyt felhúzó, szájában tőrt harapó diktátorként ábrázolta.16 Ellenpólusa az a Rákosi Mátyás, akinek címlapon elhelyezett arcképével az 1952. március 8-i szám jelent meg, közvetlenül alatta Rudolf Nilsennek (1901‒1929) Rákosi című verse norvég nyelven, amit aztán hosszabb beszámoló követett a magyar pártvezér életrajzáról és rendszeréről. 17 14Marc Bloch: A történész mestersége. Történetelméleti írások . Budapest. 1996, 27–28. 15Kotljarchuk i. m. 16Arbetartidningen , 1940. november 9. Nazisternas kuppförsök avvärjat i sista ögonblicket (A nácik államcsínyét az utolsó pillanatban hárították el). A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967) 49 Év Összesen Évi átlag 1948– 1956 55 6,1 1957– 1961 43 8,6
