Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Gazdaságtörténet Schlett András: Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően
Bud János pénzügyminisztert, hogy az MNB útján vessen gátat a külföldi kölcsönök növekvő beáramlásának.39 A külföldi kölcsönök rendszertelen vagy indokolatlan felvételét megakadályozandó, 1928 első felében a pénzügyminisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki a külföldi kölcsönök egyetemes közhiteli szempontból történő ellenőrzése és korlátozása tárgyában. A Nemzeti Bank nem értett egyet a javaslattal, mivel állásfoglalása szerint a kölcsönök felhasználásának előzetes elbírálása az állami beavatkozás nagymértékű kiterjesztését jelentené a hiteléletre, amivel gyengítené a jegybanknak a hazai monetáris politikában betöltött vezető szerepét. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kölcsönök felhasználása a magángazdaságban automatikusan a rentabilitás követelményeinek megfelelően történik, ezért szükségtelen is a központi szervek előzetes beavatkozása.40 A törvényjavaslat ellen az üzleti érdekeiket féltő kereskedelmi bankok is erőteljesen tiltakoztak. A kérdést a Felsőházban is felvetették, de Popovics Sándor, a jegybank elnöke a hitel szabadsága jegyében óvást emelt a javaslat ellen. Azzal érvelt, hogy az ellenőrzés olyan felelősséget tételez fel, amelyet elsősorban a jegybank nem vállalhat. Kemény vita után, 1928. július 11-én a pénzügyminiszter korlátozott körben mégis beterjesztette a törvényjavaslatot. Ez a tény, valamint, hogy a kormány a költségvetési vitában a felsőházban és egyéb úton is a szerves bankfelügyelet bevezetését képviselte, a jegybank elnökét arra indította, hogy a miniszterelnökhöz intézett memorandumban a tervezett intézkedésekkel szemben állást foglaljon. Popovics fellépését követően az ellenőrzésre vonatkozó törvényjavaslat nem került tárgyalásra. Bud János pénzügyminiszter 1928. szeptember 5-én felcserélte tárcáját a közgazdasági miniszterséggel. Popovics a Budot váltó ifj. Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez írt levelében újfent kifejtette aggályait, és nyomatékosan aláhúzta, hogy a szanálási program alapelve a forgalom szabadságának a helyreállítása volt, amely a deviza-, az értékpapír- és az áruforgalom terén fennállott korlátozások felszámolásával vált valósággá. Ennek szellemében a jegybank elnöke erőteljesen tiltakozott a hiteléletbe történő állami beavatkozás ellen. Popovics még lemondással is megfenyegette a pénzügyi kormányzatot arra az esetre, ha mégis törvény lenne a javaslatból.41 A jegybank elnökének közbelépésével a törvényjavaslat nemzetgyűlési tárgyalása végleg lekerült a napirendről. A törvényjavaslat fő célja épp a rövid lejáratú hitelek terjedésének a megállítása lett volna, melyeket a magángazdaság abban az időben vett egyre nagyobb arányban 39Minisztertanácsi jegyzőkönyv. MNL OL, Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), 1927. V. 19.; Botos János: A Magyar Nemzeti Bank törté nete. II. Az önálló jegybank 1924‒1948. Budapest, 1999, 55. 40Ferber: i. m. 43. 41Popovics Sándor levele ifj. Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez. MNL OL, Miniszterelnökség, Bethlen István miniszterelnök félhivatalos iratai (K 468), B/3-1230/1928. Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően 41
