Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Ordasi Ágnes: Akik elmentek – és akik maradtak. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között

tanácsra,93 az események ezután oly rohamossággal fejlődtek, hogy az 1918. évi október 28–29-én bekövetkezett összeomlást emberi erővel többé elhárítani nem lehetett.94 Midőn e napon a jugoszláv forradalmi szervezet95 a harcterekről visszaözönlő hor ­vát katonák támogatása mellett a kormányzói palotát és az állami hivatalokat elfog­lalta, Wekerle Sándor miniszterelnök úrnak 1918. október 28-án távbeszélőn adott utasításához képest a várost elhagytam, s helyettesítésemmel Egan Lajos kormány­zóhelyettest96 bíztam meg. 97 A Fiumében visszamaradt állami alkalmazottak, s általában az ott élő magyarok ügyeit a helyszínen Egan Lajos kormányzóhelyettes, utóbb báró Brandenstein Ottó számvevőségi igazgató,98 1920. június óta pedig Nyírő Gábor hajózási főfelügyelő 99 intézte. Ezek voltak azok a szervek, amelyek közvetítésével a Fiumében visszama­radt állami alkalmazottakkal s a magyarsággal általában érintkeztem, s amelyek a kormány rendeleteit végrehajtották és utasításaimat foganatosították. Az állami alkalmazottak egy részét 1919. évi január hó 1. napjától számított hatály­lyal Fiume városa, helyesebben az államhatalmat bitorló Olasz Nemzeti Tanács fogadta szolgálatába, éspedig a Károlyiról100 elnevezett kormány megbízottja, Fülöp Lajos101 és a Fiumei Nemzeti Tanács 102 közt megkötött egyezmény értelmé ­ben a magyar kormány ama kötelezettségével, hogy „mindazon alkalmazottakat, 93 A Zágrábban székelő Délszláv Nemzeti Tanács. 94 MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 6099/1918. XXVII. tétel. Az idézett jelentés szerint Jekelfalussy többször kérelmezte a Jellacic gyalogezred elhelyezését, valamint annak honvéd csa­patokkal való felcserélését. Mivel ez nem történt meg, sem 1918. október 23-án, sem 28-án nem állt megfelelő számú és felszereltségű karhatalmi szerv a rendelkezésére, így nem is állhatott ellen. 95 A Délszláv Nemzeti Tanács helyi szervezete. Josip Krpan, Ramberg ezredbeli főhadnagy, Milan Battolo, hadnagy, Bartol Baretić, a sušaki erdőhivatali számellenőr. 96 Egan Lajos (Csákvár, 1852 – 1920. szeptember 5.). 97 A Tengerészeti Hatóság vezetését Dunay László miniszteri osztálytanácsos, elnökhelyettes vette át. 98 Brandenstein Ottó, báró (Pest, 1866 – Budapest, 1938): a Tengerészeti Hatóság számvevőségi igazgatója, építési vállalkozó. 99 Nyírő Gábor (1851/1852 – ?): a Tengerészeti Hatóság közigazgatási osztályának beosztottja, a Magyar–Horvát Gőzhajózási Rt. hajózási főfelügyelője. 100Károlyi Mihály (Budapest, 1875 – Vence, 1955): a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke 1918. október 31 – 1919. március 11. között. 101Helyesen: Fülep Lajos. Fülep Lajos (Budapest, 1885 – Budapest, 1970): művészettörténész, refor ­mátus lelkész, 1919. január 6-tól kormánybiztos, a Tanácsköztársaság idején a budapesti egyetem olasz tanszékén tanár. 102Fiumei Olasz Nemzeti Tanács ( Consiglio Nazionale Italiano di Fiume ): többnyire a fiumei Autonóm Párt tagjaiból és egyes befolyásos, szélsőségesebb nézeteket valló (irredenta) városa­tyákból 1918. október 29-én megalakult ideiglenes kormányszerv, mely Fiume Olaszországhoz való csatlakozását tűzte ki céljául. Elnöke Antonio Grossich orvos volt. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom