Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Vass Eszter: A Kúria kollégiumai által keletkeztetett iratok selejtezési eljárásának levéltári kialakítása

111 VASS E SZTER A KÚRIA KOLLÉGIUMAI ÁLTAL KELETKEZTETETT IRATOK SELEJTEZÉSI ELJÁRÁSÁNAK LEVÉLTÁRI KIALAKÍTÁSA A 2010-es évek első felében az iratkezelés felügyelete területén végzett munkák – főleg a selejtezési jegyzőkönyvek ellenőrzése és az iratátadás – során az MNL OL Módszertani, Oktatási, Továbbképzési, majd Iratkezelés-felügyeleti Osztályának munkatársai, valamint a Kúria illetékes képviselői azzal a ténnyel szembesültek, hogy a Kúria kollégiumainak iratai nagyobb mértékben selejtezhetők a vártnál, annak ellenére, hogy a legtöbb irattári tételnél az őrzési idő levéltárba adandót rög­zített. A Kúria iratainak selejtezéséről vagy levéltárba adásáról ki kellett alakítani egy eljárásrendet a keletkezett iratanyag forrásértékével kapcsolatban. A Kúriánál tett látogatásaink során a selejtezési jegyzőkönyvekben felsorolt iratok helyszínen törté­nő szúrópróbaszerű megtekintésekor a vizsgálat azt mutatta, hogy a selejtezhető anyagban fellelhető maradandó értékű irat is. Ezért a Kúria munkatársaival együtt szükségesnek véltük, hogy az iratokat még alaposabb értékelésnek vessük alá. E munkám igyekszik rövid áttekintést adni az iratképző szervek egy speciális, a bíróságok ‒ azon belül is a Kúria ‒ által keletkeztetett maradandó értékű, illetve selejtezhető iratok levéltári kezeléséről. Maradandó érték/történeti érték Mi a cél a tervezett eljárásrend kidolgozásával? Az irattári tervben szereplő tételek maradandó értékét megőrizni, illetve még több levéltárszakmai szempontot figye­lembe venni az átvételre, illetve selejtezésre kijelölt iratoknál. Ebből egyrészt az következik, hogy az irattári terv szerint selejtezhető tételek között is van maradan­dó értékű irat, másrészt a levéltári átadásra szánt iratok között is fellelhető nagy arányban olyan, ami selejtezhető. Két mérvadó megőrzési szempont van, melyet a közlevéltáraknak figyelembe kellett venniük az irat értékelése és beszállítása alkalmával. A maradandó, történe­ti-politikai értékű irat levéltári megőrzése magától értetődő. A másik kiemelkedő szempont a jogbiztosító érték, tehát az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkü­lözhetetlen dokumentumok megőrzése. Ezek történeti szempontból nézve is fon­tosak lehetnek, mivel szociológiai, társadalomtörténeti, helytörténeti és családtör­téneti vonatkozásaikat is feltárhatják a kutatók. A bírósági iratok átvételekor komoly gondot okozott a „maradandó érték” meg -ítélése. Az 1995. évi levéltári törvény azon pontja, melynek értelmében a levéltár

Next

/
Oldalképek
Tartalom