Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Vass Eszter: A Kúria kollégiumai által keletkeztetett iratok selejtezési eljárásának levéltári kialakítása
111 VASS E SZTER A KÚRIA KOLLÉGIUMAI ÁLTAL KELETKEZTETETT IRATOK SELEJTEZÉSI ELJÁRÁSÁNAK LEVÉLTÁRI KIALAKÍTÁSA A 2010-es évek első felében az iratkezelés felügyelete területén végzett munkák – főleg a selejtezési jegyzőkönyvek ellenőrzése és az iratátadás – során az MNL OL Módszertani, Oktatási, Továbbképzési, majd Iratkezelés-felügyeleti Osztályának munkatársai, valamint a Kúria illetékes képviselői azzal a ténnyel szembesültek, hogy a Kúria kollégiumainak iratai nagyobb mértékben selejtezhetők a vártnál, annak ellenére, hogy a legtöbb irattári tételnél az őrzési idő levéltárba adandót rögzített. A Kúria iratainak selejtezéséről vagy levéltárba adásáról ki kellett alakítani egy eljárásrendet a keletkezett iratanyag forrásértékével kapcsolatban. A Kúriánál tett látogatásaink során a selejtezési jegyzőkönyvekben felsorolt iratok helyszínen történő szúrópróbaszerű megtekintésekor a vizsgálat azt mutatta, hogy a selejtezhető anyagban fellelhető maradandó értékű irat is. Ezért a Kúria munkatársaival együtt szükségesnek véltük, hogy az iratokat még alaposabb értékelésnek vessük alá. E munkám igyekszik rövid áttekintést adni az iratképző szervek egy speciális, a bíróságok ‒ azon belül is a Kúria ‒ által keletkeztetett maradandó értékű, illetve selejtezhető iratok levéltári kezeléséről. Maradandó érték/történeti érték Mi a cél a tervezett eljárásrend kidolgozásával? Az irattári tervben szereplő tételek maradandó értékét megőrizni, illetve még több levéltárszakmai szempontot figyelembe venni az átvételre, illetve selejtezésre kijelölt iratoknál. Ebből egyrészt az következik, hogy az irattári terv szerint selejtezhető tételek között is van maradandó értékű irat, másrészt a levéltári átadásra szánt iratok között is fellelhető nagy arányban olyan, ami selejtezhető. Két mérvadó megőrzési szempont van, melyet a közlevéltáraknak figyelembe kellett venniük az irat értékelése és beszállítása alkalmával. A maradandó, történeti-politikai értékű irat levéltári megőrzése magától értetődő. A másik kiemelkedő szempont a jogbiztosító érték, tehát az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen dokumentumok megőrzése. Ezek történeti szempontból nézve is fontosak lehetnek, mivel szociológiai, társadalomtörténeti, helytörténeti és családtörténeti vonatkozásaikat is feltárhatják a kutatók. A bírósági iratok átvételekor komoly gondot okozott a „maradandó érték” meg -ítélése. Az 1995. évi levéltári törvény azon pontja, melynek értelmében a levéltár
