Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Vargháné Szántó Ágnes: „Az iskola a népé lett!”. Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950)
ségek berendezéseire, illetve a nem iskolai célt szolgáló gyűjteményre vagy könyvtárra, stb. Az 1948. július 1-jén megjelent rendelet rendelkezéseit 1948. június 16-ig visszamenőleg kellett alkalmazni.18 Az államosítási törvénnyel kapcsolatos közhangulat felmérésére, illetve befolyásolására bizalmas rendelet mondta ki, hogy augusztus 29., 30. vagy 31-én valamenynyi iskolában szülői értekezletet kell tartani. Ezeken tájékoztatni kellett a széles közvéleményt „a népi demokráciánk életében végbement arról a sorsdöntő és történelmi eseményről, amit az 1948. évi XXXIII. tc. jelent az egész magyar nép számára.” A szülői értekezleten tisztázni kellett, miszerint nem a magyar kormányon és felelős szervein múlott, hogy a volt felekezeti iskolákban a szerzetesek és az apácák a következő iskolai évben nem tanítanak. A minisztérium kiváló tanárok és tanítók áthelyezésével biztosította a volt szerzetesi iskolákban is a tanítás megindulását. Az oktatás színvonalát illetően a rendelet kihangsúlyozta az új, színvonalas, olcsó, szakszerű és minden tanuló számára egységes tankönyvek jelentőségét. Az értekezlet anyagát minden iskola számára külön megküldte a minisztérium. Az igazgatók kötelesek voltak e vezérfonal szerint megtartani a szülői értekezleteket, melyek időpontját közölni kellett a tankerületi főigazgatóval, a tanfelügyelővel, a közigazgatási hatóságokkal, a népi szervekkel (NB,19 MPSZSZ, 20 MNDSZ, 21 UFOSZ, FÉKOSZ) és a pár tokkal (!) is, hogy azok is képviseltethessék magukat. Kiemelten figyelték az államosított szerzetesi iskolákban tartandó szülői értekezleteket. Megfigyelők lehettek a hivatali beosztottakon kívül a megbízható és erre a szolgálatra alkalmas pedagógusok is, akiknek a megfigyelésekről jelentést kellett írniuk.22 Az értekezleten a szülőket biztosítani kellett arról, hogy a hitoktatás az államosított iskolákban továbbra is kötelező lesz, a kereszt változatlanul az iskolák termeiben marad, a felekezeti tanítókat az állam kivétel nélkül átveszi. Ismertetni kellett, hogy pár nappal a törvény megszavazása után az állam és a társadalmi szervezetek hozzáláttak az iskolák újjáépítéséhez, a berendezések és felszerelések kiegészítéséhez. A Dolgozók az iskoláért mozgalom célja az volt, hogy a tanév szeptemberben minden iskolában meginduljon. Ezt a munkát száz év mulasztásának jóvátételeként kellett feltüntetni. Igaztalanul „elmaradt” azonban a tanítás-oktatás problémáinak kifejtése során az a tény, hogy a második világháború pusztításai, de főként a katonai igénybevétel következtében az iskolaépületek súlyos károkat szenvedtek. Az iskolák felszerelései, bútorai, könyvtári könyvei és szertári anyagai, az irattárak egy része tönkrement, elveszett. A legsúlyosabb háborús károk Baranya vármegyében a Dráva menti tele püléseket érintették. Volt község, ahol az egyházi épületek 100%-a elpusztult.23 A „Az iskola a népé lett!”, Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950) 395 18Köznevelés , 1948. 13. sz. 118–120. 19NB = Nemzeti Bizottság 20MPSZSZ = Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete 21MNDSZ = Magyar Nők Demokratikus Szövetsége 22MNL BaML, VI. 502. Iktatott iratok. 3467/1948. 23Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945–1985 . Pécs, 1989, 43.
