Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Horváth Sándor: 1968: remény, csalódás és politikai szerepvállalás
amely a „nagy generáció” egyik jelképes reprezentációjává vált – és az emlékek egymásra épülnének. A film éppen azt a generációt teremtette meg, amelyre már a hetvenes években is bevett gyakorlattá vált úgy visszaemlékezni, mint valami egészen új jelenségre.23 A visszaemlékezők a „nagy generáció” imázsát megteremtő korabeli alkotásokat (pl. Zabriskie Point , Szelíd motorosok ) olyan közös történelmi tapasztalatként említik, mint amelyek nélkül nem olyan lenne ez a generáció, mint amilyen lett.24 Mintha néha a filmvászon alapján emlékeznének vissza arra, hogy milyenek is voltak egykor. A háború előtti generáció ebben az értelmezésben a megalkuvást, a hatalomnak történő behódolást, a megfélemlítettséget, a diktatúra által rákényszerített „kettős beszédet” és hazugságokat képviselte. Ez azonban megfelelt a Kádár-korszak azon állampárti célkitűzéséinek is, miszerint a hatalom elhatárolta magát a Horthy-korszaktól és a Rákosi nevével fémjelzett „ötvenes évektől”. A korábbi generációval történő szembenállás emlékezetére nyugati minták is hatottak. Ennek nyomán előszeretettel ábrázolták a hatvanas években felnövő generációt egy morálisan új minőséget képviselő nemzedékként. 1968 ebben az összefüggésben az akkori múltnak, a történelemnek az értelmezését és tapasztalatát is megváltoztatta, ami együtt járt egyfajta életforma-forradalommal is.25 A múlt értelmezését megváltoztató szereplők emiatt egyfajta morális vállalkozóként is felléphettek, legyen szó az ifjúság nevelését célul kitűző intézmények munkatársairól vagy éppen a rockzenészekről. A hatvanas évek emlékezetében is rendre előfordul, hogy a korabeli fiatalok olyan erkölcsi értékeket képviseltek, mint se előtte, se utána. „Annak idején, amikor hatvankettő környékén elkezdtük, akkor a divatnak elkönyvelt valamivel kapcsolatosan kérdezték meg, hogy vajon meddig tovább, és akkor mi még félve és óvatoskodva válaszolgattunk erre a kérdésre. Aztán kiderült, hogy ez nemcsak divat, hogy annál jóval több, hogy tartalmaz olyan értékeket is, amelyek teljes joggal tarthatnak igényt arra, most az egész műfajra értem, hogy maradandóbbak legyenek, mint egy-két év” – mesélte Sztevanovity Zorán 1982-ben a Petőfi adón a „Beatnemzedék egyénisége” cím és plakett átvétele kapcsán.26 (Maga a cím létezése 1982-ben is jelzi, hogy a „beatnemzedék” megalkotása már az 1980-as években, a Kádár-korszak utolsó évtizedében is javában zajlott.) Ez 1968: remény, csalódás és politikai szerepvállalás 63 23Ezek a fiatalok (1967). Rendezte: Banovich Tamás. A generáció identitásának és emlékezetének megteremtésében éppúgy fontos szerepet játszott Kovács András Extázis 7-től 10-ig című filmje, amelyet 1969-ben mutatott be a televízió, valamint az 1973-as miskolci „I. Magyar Popfesztivál”. 24A „hatvanas évek” emlékezete: az Oral History Archívum gyűjteményéből. Szerk. Molnár Adrienne. Budapest, 2004. 25„Olyan világról ábrándoztunk, amelyet a saját értékeink uralnak.” Heller Ágnes és Vajda Mihály vitája Mihancsik Zsófia közreműködésével 1968-ról és ami utána jött (előtte volt). Mozgó Világ, 2008. augusztus, 3–17. 26Dám: i. m. 392.
