Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Nyolcasok a magyar történelemben - Horváth Sándor: 1968: remény, csalódás és politikai szerepvállalás

amely a „nagy generáció” egyik jelképes reprezentációjává vált – és az emlékek egy­másra épülnének. A film éppen azt a generációt teremtette meg, amelyre már a hetvenes években is bevett gyakorlattá vált úgy visszaemlékezni, mint valami egészen új jelenségre.23 A visszaemlékezők a „nagy generáció” imázsát megteremtő korabeli alkotásokat (pl. Zabriskie Point , Szelíd motorosok ) olyan közös történelmi tapasztalatként említik, mint amelyek nélkül nem olyan lenne ez a generáció, mint amilyen lett.24 Mintha néha a filmvászon alapján emlékeznének vissza arra, hogy milyenek is vol­tak egykor. A háború előtti generáció ebben az értelmezésben a megalkuvást, a hatalomnak történő behódolást, a megfélemlítettséget, a diktatúra által rákényszerített „kettős beszédet” és hazugságokat képviselte. Ez azonban megfelelt a Kádár-korszak azon állampárti célkitűzéséinek is, miszerint a hatalom elhatárolta magát a Horthy-kor­szaktól és a Rákosi nevével fémjelzett „ötvenes évektől”. A korábbi generációval történő szembenállás emlékezetére nyugati minták is hatottak. Ennek nyomán elő­szeretettel ábrázolták a hatvanas években felnövő generációt egy morálisan új minőséget képviselő nemzedékként. 1968 ebben az összefüggésben az akkori múlt­nak, a történelemnek az értelmezését és tapasztalatát is megváltoztatta, ami együtt járt egyfajta életforma-forradalommal is.25 A múlt értelmezését megváltoztató szereplők emiatt egyfajta morális vállalko­zóként is felléphettek, legyen szó az ifjúság nevelését célul kitűző intézmények munkatársairól vagy éppen a rockzenészekről. A hatvanas évek emlékezetében is rendre előfordul, hogy a korabeli fiatalok olyan erkölcsi értékeket képviseltek, mint se előtte, se utána. „Annak idején, amikor hatvankettő környékén elkezdtük, akkor a divatnak elkönyvelt valamivel kapcsolatosan kérdezték meg, hogy vajon meddig tovább, és akkor mi még félve és óvatoskodva válaszolgattunk erre a kérdésre. Aztán kiderült, hogy ez nemcsak divat, hogy annál jóval több, hogy tartalmaz olyan érté­keket is, amelyek teljes joggal tarthatnak igényt arra, most az egész műfajra értem, hogy maradandóbbak legyenek, mint egy-két év” – mesélte Sztevanovity Zorán 1982-ben a Petőfi adón a „Beatnemzedék egyénisége” cím és plakett átvétele kap­csán.26 (Maga a cím létezése 1982-ben is jelzi, hogy a „beatnemzedék” megalkotása már az 1980-as években, a Kádár-korszak utolsó évtizedében is javában zajlott.) Ez 1968: remény, csalódás és politikai szerepvállalás 63 23Ezek a fiatalok (1967). Rendezte: Banovich Tamás. A generáció identitásának és emlékezetének megteremtésében éppúgy fontos szerepet játszott Kovács András Extázis 7-től 10-ig című filmje, amelyet 1969-ben mutatott be a televízió, valamint az 1973-as miskolci „I. Magyar Popfesztivál”. 24A „hatvanas évek” emlékezete: az Oral History Archívum gyűjteményéből. Szerk. Molnár Adrienne. Budapest, 2004. 25„Olyan világról ábrándoztunk, amelyet a saját értékeink uralnak.” Heller Ágnes és Vajda Mihály vitája Mihancsik Zsófia közreműködésével 1968-ról és ami utána jött (előtte volt). Mozgó Világ, 2008. augusztus, 3–17. 26Dám: i. m. 392.

Next

/
Oldalképek
Tartalom