Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében
átfogóan a kolhozosítás révén államosították azt. A fent megfogalmazott praktikus célok, a fogalomhasználat folyton tükröződik a helyi forrásokban is: „a paragrafu sokat nem kell szó szerint venni, mert ha a nép érdekeit képviseljük, akkor nincs az a törvény, vagy kormányrendelet, amely ezt keresztül tudná húzni. [...] Népi demok ráciában a nép érdekében történő intézkedések mindig törvényerőre emelkednek.”49 A Vörös Hadsereg tisztjei és magyar követői alapvetően úgy jártak el, ahogy arra a pártiskolákban nevelték őket. Végrehajtatták azt, ami a cári uralom felszámolásával a Szovjetunióban megtörtént: a hagyományos privát gazdaságokat minimalizálták, egyelőre a területüket, majd a számukat. A Lenin által oly részletesen kifejtett program szerint működtek. A földbirtoklás magántulajdonának államosítása és a tulajdonnak úgymond a „proletárállamnak” juttatása volt az ő elgondolása szerint a „szocialista forradalom” egyik legfontosabb intézkedése.50 A parasztság kulcsszereplő volt ebben az átalakításban, hiszen az egyházközségi kapcsolatokon keresztül egyrészt politikai veszélyt jelentett, másrészt a termelési potenciálja (élelmiszer, ipari munka és tőke) nélkülözhetetlen volt.51 A szovjet katonai teherautóval érkező és működésbe lépő kommunista párti megbízottak parancsai átfogók és meghatározók voltak. A katonai hadműveleti logikának megfelelően, a földosztás során a terror verbális, szimbolikus elemei rendszerint elegendőek voltak a kívánt cél eléréséhez, ahhoz, hogy a szovjet katonai parancsnokok által irányított helyi földosztás a kiszabott időben és módon megtörténjen.52 A parancsnokok többször arra is hivatkoztak a földelvételek során, hogy nincsenek magyar törvények, csak a Szovjetunió akarata számít.53 A moszkvai évek alatt, majd később közvetlenül a SZEB elnöke, Vorosilov marsall irányításával tevékenykedő MKP vezetése dokumentálható módon igyekezett megteremteni a „demokratikus földreform” politikai mítoszát, s elsősorban azt, hogy mindez a kommunista pártnak köszönhető.54 Az MKP Központi Vezetősége kezdettől fogva kézben tartotta a földosztás kampányát, annak végrehajtására Nyolcasok a magyar történelemben 52 49Az MKP jászberényi szervezetének helyiségében megtartott járási titkári ülés, 1945. április 4. Csönge: i. m. 182. 50Constanze Paffrath: Macht und Eigentum. Die Enteignungen 1945–1949 im Prozeß der deutschen Wiedervereinigung. Köln etc., 2004, 51–59. 51Rugg: i. m. 54. 52„Szükséges tehát a gyorsaság, hogy kirántsuk a talajt a földbirtokos osztály alól.” Az MKP jászberé nyi szervezetének helyiségében megtartott járási titkári ülés, 1945. április 4. Csönge: i. m. 180. 53„Jelentem, hogy a járási orosz katonai parancsnokság rendelkezésére községünkben a földosztást végrehaj tottuk a magyar rendeletek figyelmen kívül hagyásával.” Andornaktálya község jegyzőjének jelentése a mezőkövesdi járási főjegyzőnek a szovjet parancsnokság utasítása szerinti földosztásról. Andornaktálya, 1945. július 23. MNL OL, Országos Földhivatal, Általános iratok (XIX-K-11-a), 1. doboz, 108/1945. A Dunántúlon is dokumentálható az előbbihez hasonló eljárásmód. Kanyar: i. m. 149. 54Izsák Lajos – Kun Miklós (szerk.) 1994: Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944–1948. Budapest, 1994, 11–16., 58–61.; Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz. Első kötet. 1896−1953. Budapest, 1996, 266–267.
