Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében
vonatkozóan a sajtóban is közzétette a „hivatalosan csak” a párttagjainak szóló utasítást, amely tételesen felsorolta a célokat, eszközöket és módszereket. A közvetlen személyes akaratérvényesítést a vidékre küldött kommunista párttagok jelenlétével is biztosítani igyekeztek.55 1945 márciusában hetvenegy főt, majd folyamatosan növekvő számban küldtek kommunista párttagokat vidéki helyszínekre.56 Az 1945-ben készült fotók „ünnepélyes gyűléseinek” jelenetei szintén egy megtervezett központi koreográfia lokális variánsai. A bolsevik módszertan oroszországi gyakorlatát átvéve, a földművesek körében egyébként nagy hatásúnak gondolt – és annak is számító – vizualitásra építve, a „kastélyban vagy az úrilakban” tartott „ünnepélyes lakomával” akarták elérni azt, hogy „a falu népének ilyen külsőségek révén is látnia kell az idők változását, hadd érezze, hogy most ő az úr.”57 A földéhség, a „történelmi igazságszolgáltatás” iránti igény már hosszú ideje rendkívül nagy volt, amelynek azonban érdemes egy másik összefüggésére is utalni, amit szintén sok kortársi megfigyelő észrevett: „a földéhes és hirtelen földhöz jutott kisembernek igen sok esetben nehéz megmagyarázni, hogy barátom, hibásan kaptad a földet.”58 Ez az 1945. évi kijelentés egy politikus szájából hangzott el, hat évvel később egy Fejér megyei belső pártjelentés megfogalmazója az előbbihez hasonló megállapítást tett: mivel a „földreform” során egy családra átlagosan 6 hold jutott, ezért szerinte „Ez az oka annak, hogy népgazdaságunk rohamos fejlő désének a mezőgazdaság elaprózottsága a felszabadulás után három évre már igen nagy mértékben kerékkötőjévé vált.”59 Hogy 1945 óta mi történhetett egyes falvakban, milyen módon szabták át a társadalmi és gazdálkodási határokat, azt jól illusztrálja az igazságügyi minisztériumi államtitkár 1948 júliusában megfogalmazott feljegyzése, miszerint több községben a telekkönyvi és a tényleges állapot messze nem egyezik. Önkényes döntésekről, foglalásokról írt, arról, hogy az egyik településen „1469 birtokrészlet közül csak kb. 110 birtokrészletet birtokolt a telekkönyvi tulajdonosa, a többi kb. 1350 birtokrészletet a telekkönyvi tulajdonostól különböző más személy tartotta birtokában [...] a birtokállapot terén is bizonytalanságot és zavart okoztak. Így ezekben a községekben nyugalmi helyzet nem alakulhatott ki és az állandó bizonytalanság folyományakép-1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében 53 55L. Balogh: i. m. 456. 56A földreform végrehajtására kiküldött megbízottak jelentései és azok mellékletei, 1945. április – május. 36. l. Debrecen, 1945. április 1. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban PIL), 274. fond, MKP Központi Vezetőség, 13. csop. 19. ő. e. 57Az MKP KV irányelvei a pártszervezetek számára a földreform végrehajtásával kapcsolatban (Debrecen, 1945. március 22. Megjelent a Néplap 1945. március 27-i mellékleteként). Rákosi – Szabó: i. m. 71. 58Füzesséry István (Független Magyar Demokrata Párt) kijelentése. Balogh Sándor (szerk.): Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parlamentben 1944–1948. Budapest, 1980, 130. 59Jelentés a tagosítások előkészítéséről és végrehajtásáról (1949. február 12. – 1951. augusztus 6.) 1951. augusztus 6. Szig. biz. ir. MNL Fejér Megyei Levéltára, MDP-iratok, 9. f. 2. f. cs. 97. ő. e.
