Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - A magyarországi és oszmán-török kapcsolatok évszázadai (Arşiv Belgelerine Göre Osmanli’dan Günümüze Türk-Macar Ilişkileri. Török–magyar kapcsolatok az Oszmán Birodalomtól napjainkig a levéltári dokumentumok tükrében. Szerk. Schmidt Anikó – Sz. Simon Éva – Mümin Yildiztaş) Kovács Máté Gergő
lesebb forrásanyag közreadásával, a magyarországi és törökországi levéltári iratok tükrében teszi mindezt. A könyv előszavában Uğur Ünal, a Török Köztársaság Állami Levéltárának Főigazgatója a szigetvári hadjárat 450. évfordulóját jelöli meg a nagyszabású kiadási munka alkalmaként. A jubileum kapcsán az intézmény a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen tűzte ki célul a török és a magyar nép kapcsolatát az Oszmán Birodalom időszakától napjainkig bemutató kiadvány elkészítését. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár akkori főigazgatója előszavában kifejtette, hogy a kötet a források közreadásával nem csupán a hódoltság időszaka jelentősebb történelmi fordulópontjaiba, hanem hétköznapjainak történéseibe is betekintést kíván nyújtani. A közreadott 162 dokumentum tehát az oszmán hódoltság időszakának főbb történéseit hivatott alátámasztani, egyúttal a hétköznapokról kialakult képet árnyalni. A dokumentumok közül 112 a Török Köztársaság két jelentős levéltárából, a Topkapi Palota Múzeum Archívumából,9 illetve az Oszmán Levéltárból, 50 pedig a Magyar Nemzeti Levéltárból származik: utóbbi esetében az Országos Levéltár anyaga mellett öt megyei tagintézmény releváns iratai is bekerültek a kiadványba. A dokumentumok részben a kötet oldalain nyomtatva, teljes terjedelmükben viszont a könyvhöz tartozó CD- mellékletben, digitális formában kutathatók. Az oszmán nyelven kelt dokumentumok mai török nyelvre átírva, törökül és magyarul, két hasábra osztva olvashatók.10 Az egyes iratok értelmezését lábjegy zetes magyarázatok segítik. A dokumentumkötet bevezetőjében Fodor Pál turkológus-történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, illetve Fodor Gábor, turkológus-történész, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója tekinti át a török–magyar közös történelem főbb szakaszait és jelentősebb fordulópontjait az eurázsiai sztyeppe török népeinek történetétől napjainkig, hátteret adva az egymást időrendben követő dokumentumok történeti összefüggésben való elhelyezéséhez. Az iratok első, 86 dokumentumból álló csoportja a szélesebb közönség által leginkább ismert oszmán hódoltság alatti Magyarország ügyeivel kapcsolatos: a mohácsi csatától kezdve a 17. századig – kiegészülve négy jelentős forrással, melyek Hunyadi Jánoshoz, valamint Mátyás, illetve II. Lajos magyar királyokhoz köthetőek. A hódoltsági iratok betekintést nyújtanak a jelentősebb diplomáciai levelezésekbe, szintúgy a kettős uralom alatt álló területen folyó harcok, illetve a rendfenntartás mindennapos körülményeibe a panaszlevelek, parancsok, a birodalmi adminisztráció egyes területeire vonatkozó utasítások révén. Az oszmán Irodalom 458 9Topkapı Sarayı Müzesi Arşivi. 10Az írások fordítását kiváló szakértők végezték. Oszmán-törökről magyarra fordította Hegyi Klára, Schmidt Anikó és Szepesiné Simon Éva; németről magyarra: Tuza Csilla; latinról magyarra: Sölch Miklós és Tuza Csilla.
