Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - A magyarországi és oszmán-török kapcsolatok évszázadai (Arşiv Belgelerine Göre Osmanli’dan Günümüze Türk-Macar Ilişkileri. Török–magyar kapcsolatok az Oszmán Birodalomtól napjainkig a levéltári dokumentumok tükrében. Szerk. Schmidt Anikó – Sz. Simon Éva – Mümin Yildiztaş) Kovács Máté Gergő
mán hódoltság okmányainak alapos tanulmányozása.2 A huszadik század elején Fekete Lajosnak (1891–1969) a magyarországi, illetve az oszmán-török területen található dokumentumok kutatását érintő munkássága3 nem csupán hazai, hanem nemzetközi szinten is iskolateremtő fontossággal bírt. Fekete Lajos professzort a török kormány az oszmán kori levéltári anyag rendszerezési elveinek kidolgozásával bízta meg,4 utakat nyitva a két ország levéltári gyűjteményei közti párbeszéd irányába. Fekete Lajos tanítványai, illetve az őt követő kutatói nemzedékek sora Törökországban5 és Magyarországon őrzött dokumentumok forráskiadványait adták közre. A Magyar Nemzeti Levéltár az oszmán történettudomány számára gazdag forrásanyaggal rendelkezik: állománya nem csupán a 16–17. századi oszmán hódoltság dokumentumait, de az azt követő időszakok jelentős mennyiségű és fontosságú irat-, terv- és fotógyűjteményét6 tartalmazza. Az általunk ismertetett kötet egyik célja e gazdag anyag bemutatása tudományos, illetve ismeretterjesztő módon. A széles időintervallumra kiterjedő és sokrétű témát bemutató iratanyag egyúttal az oszmán-török és magyar kapcsolatok történetéről is átfogó képet nyújt – folytatva és gazdagítva a 2009-ben, Törökországban megrendezett kiállítás,7 valamint a témában megjelent katalógus által teremtett hagyományt.8 E kötet szé Irodalom 457 2Az oszmán történeti kútfők feltárásának történetéről lásd a szóbanforgó kötet egyik szerkesztőjé nek könyvét: Sz. Simon Éva: A hódoltságon kívüli „hódoltság”. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. Budapest, 2014, 15. 3Dávid Géza: A Bibliography of the Works of Professor Lajos Fekete. Acta orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 2001. 4. sz. 403–410. 4A megbízás előzményének tekinthető, a Török Köztársaság kikiáltását egy évvel követően, 1924-ben kelt dokumentumot a recenzió tárgyát képező kötet közli a 464–467. oldalakon. Az eredeti irat a törökországi Oszmán Levéltárban található: T. C. Başbakanlık Osmanlı Arşivi, HR. İM. 117/56. 5Dávid Géza – Fodor Pál: „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544–1545, 1552). Budapest, 2005 /História könyvtár. Okmánytárak, 1./; Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559–1560, 1564–1565). Budapest, 2009 /História könyvtár. Okmánytárak, 6./. 6A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára által őrzött Festetics családi hagyatékban található, 19. század végi oszmán fotóalbumról a kötet egyik szerkesztőjének írása: Schmidt Anikó: Az oszmán fényképészet hajnalán. A Festeticsek Abdullah-albuma. http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/az_oszman_fenykepeszet_hajnalan (A letöltés ideje: 2019. január 30.) 7A magyar–török kapcsolatok történetét bemutató kiállítás a Török Nagy Nemzetgyűlés Nemzeti Paloták Elnöksége (TBMM Milli Saraylar Daire Başkanlığı ) rendezésében valósult meg abból az alkalomból, hogy Pécs és Isztambul egy időben töltötte be az Európai Kulturális Fővárosi tisztet. A kiállítást a késő oszmán, az európai historizmus és a klasszikus oszmán építészet elemeit ötvöző uralkodói palota üvegpavilonjában, az isztambuli Dolmabahcse Palota Dzsamli Kösk Művészeti Galériájában (Dolmabahçe Sarayı Camlı Köşk Sanat Galerisi ) lehetett megtekinteni 2009. május 3. és július 5. között. 8T. Cengiz Göncü (szerk.): Türk–Macar Tarihi İlişkilerden Kesitler. Fejezetek a török–magyar kap csolatok történetéből. Isztambul, 2009.
