Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében
és aki a látókörükbe került.6 A háború intézményesült erőszakához, a német meg szálláshoz hozzáidomult társadalom újabb sokkal szembesült, azzal, hogy a Vörös Hadsereg, a szovjet parancsnokság alatti Szövetséges Ellenőrző Bizottság kettős játékot űz velük.7 Az idegen erők propagandájukban felszabadítást hirdetnek, mi -köz ben módszeresen kivonják a magyarországi emberi és anyagi erőforrásokat.8 A másik, az értelmezésem alapjául szolgáló kifejezés a társadalomtörténeti esemény.9 A politikai diktatúrák világából származó történeti források feltárása és elemzése alapján sokunk tapasztalata lehet, hogy ezeket akkor tudjuk igazán hatékonyan felhasználni egy tudományos elemzésben, ha két dolgot szem előtt tartunk olvasás közben. Először is azt, ami hiányzik ezekből a hivatalos szövegekből. Má -sod szor pedig állandó „fordítási”, tömörítési, dekódolási műveletet kell végeznünk, ahogyan ezt az írásom mottójában olvasható Rákosi-idézet esetében is célszerű megtennünk. Úgy látom, hogy ennek egyik egyszerűbb módja, kulcsa az, ha az írott és hallott hivatalos szövegekben a mondanivalót elsősorban a megfogalmazó gondolkodásmódjára és nem a megcélzott tárgyra, embercsoportra vonatkoztatjuk.10 Magyarán ezek a megfogalmazások rendszerint inkább az illetők pozicionális helyzetéről, funkcionárius mivoltáról, szocializációjáról, iskolázottságáról, még inkább annak hiányáról szólnak. Ennek legnyilvánvalóbb történelmi példái a rezsim „ellenségeire” (a kulákoktól az egyházi személyekig) vonatkozó minősítések és leírások. Ahogy már láthattuk, a „varázsszavak” mágikus használata ezekben a szövegekben szinte mindig megelőzi a szemantikai funkciót.11 A fenti, elsősorban a hivatalos pártállami megnyilatkozások mögöttes struktúráinak elméleti, dekódolási lehetőségei után célszerű a mindennapok története és a tapasztalattörténet nézőpontjából is megvizsgálni a kérdéskört. A politikai hatalmat és az uralmat firtató kérdésekre adott válaszok sokszor azért tükröznek félreértést, mert ebben az esetben az ember csak az intézményekre, a hatalmi elitre és az ideológiára koncentrál, és kevésbé vesz tudomást a társadalmi reakciókról. Több hozadéka van ezzel szemben annak az eljárásnak, amely a politikai hatalmat/uralmat és a társadalmat nem pusztán ellentétként és nem egy rangsor elemeként fogja 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében 43 6 Lásd bővebben L. Balogh Béni (szerk.): „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között. Budapest, 2015. 7 Kárász Artúr, az MNB elnöke, parasztpárti politikus későbbi emigrációban írt megfogalmazása: „Az egyik oldalon az ország kíméletlen kifosztása, a másik oldalon folytonos szólamok az új, keleti barátságról.” Kárász Artúr: 80 év a Föld körül. Budapest, Párizs, 1990, 80. 8 Borhi László: A kremli kalmárok. A magyarországi szovjet terjeszkedés okai. In: Borhi László: A vasfüggöny mögött. Magyarország nagyhatalmi erőtérben 1945–1968. Budapest, 2000, 31. 9 Bővebben lásd Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Budapest, 2012. 10Szabó Márton: Az ellenség neve (Előszó). In: uő (szerk.): Az ellenség neve. Budapest, 1998, 10. 11Ernst Cassirer: A modern politikai mítoszok technikája. In: Zentai Violetta (szerk.): Politikai ant ropológia. Budapest, 1997, 41.
