Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében
fel. Ebben a megközelítésben fontosabbak lesznek azok a formák és gyakorlatok, amelyekben a cselekvők, a társadalom tagjai tudomásul veszik saját valóságukat, azt, ahol és ahogyan viselkedniük kell.12 A mikrovilágok felé fordulással azt is el kell fogadnunk, hogy nem az ország, hanem annak különböző miliőiben élt embe -rek történeteit elemezzük. Ez a megközelítésmód az államon belüli élet „értel -mére” kérdez rá, amihez képest az emberek úgymond mérték magukat és életstratégiájukat.13 A kortársi cselekvéseket és történéseket ezekben a társadalmi erőte rekben célszerű értelmezni. Az utókor szemében fokozottan irracionális döntések és jelenségek leltárát csak akkor lehet életszerű közelségbe hozni, az adott térben és időben felhalmozott tapasztalat súlyát mérlegelni, ha egyfajta „laboratóriumként” tekintünk a második világháború utáni szovjetizálás és a diktatúra időszakára.14 Magyarországon az 1940-es évek második felétől a kommunista párt mind a központjában, mind pedig a területi, lokális egységeiben azon elv szerint igyekezett működni, amit ténylegesen és közismerten a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) 1948. évi programjában fogalmaztak meg.15 Mindez, sajátos „magyarosítás”, ön -szovj etizálás révén illeszkedett a kelet-európai szovjetizálás általános folyamataihoz, amelyek alapvetően a Szovjetunióban kialakult intézményesülési formák és módszerek importálását jelentették. Ennek kétféle aspektusát célszerű kiemelni, egyrészt a szovjet területszerzési, uralmi gyakorlatot, másrészt a modernizáció szovjet, sztálinista típusú stratégiáját.16 Összefoglalva a fentiekben írtakat, az egyik fő állításom az, hogy 1945 többszörös értelemben is olyan társadalomtörténeti esemény, amelyhez elsődleges előzményként a háború összes tényezője hozzátartozik. Miért volt a háború vége, az új idegen hatalom által felszabadulásnak beállított új megszállás megrázó, újabb traumatizálódásokat okozó eseménysorozat? Miért volt mindez tömeges tapasztalat, és végül miért vált hosszú távra meghatározó, struktúraváltoztató tényezővé? Ezen három kategória (megrázó, tömeges és hosszú távú hatású) mentén olyan lokális, regionális és „országos” léptékben értelmezhető esetekre támaszkodom, amelyek, Nyolcasok a magyar történelemben 44 12„Az uralom társadalmilag teremtett – a társadalom és az egyének uralmilag formálják” – mondja Alf Lüdtke, akinek a fogalomhasználatához a fenti sorokban hozzáillesztettem a politikai hatalom kategóriáját. Alf Lüdtke: Die DDR als Geschichte. Aus Politik und Zeitgeschichte. Beilage zur Wochenzeitung Das Parlament. 36B. 1998, 3–4. 13Thomas Lindenberger: Die Diktatur der Grenzen. In: uő (Hrsg): Herrschaft und Eigen-Sinn in der Diktatur. Studien zur Gesellschaftsgeschichte der DDR. Köln, Weimar, Wien, 1999, 18. 14Martha Lampland: The Object of Labor. Commodification in Socialist Hungary . Chicago, London, 1995, 16–23. 15Habuda Miklós – Rákosi Sándor – Székely Gábor – T. Varga György (szerk.): A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948–1956. Budapest, 1998, 15–32. 16E. A Rees: The Sovietization of Eastern Europe. In: Apor Balázs – Apor Péter – E. A. Rees (eds.): The Sovietization of Eastern Europe. New Perspectives on the Postwar Period. Washington DC, 2008, 1–3.
