Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924
geteltséget megszüntették, a sajtóiroda működését engedélyezték (igaz, annak közleménye jelentős késéssel jelenhetett csak meg, és nem tartalmazhatott olyan sajtóanyagot, amely „szemben állt Románia érdekeivel, kritizálta az Antantot, vagy ellen ségesen viszonyult a lengyelekhez”), 22 a hadifoglyok számára engedélyezték, hogy a románok által elfoglalt területen áthaladjanak. A Dia mandy val kötött egyezség értelmében Budapesten újra megjelenhetett a Die Ukraine című német nyelvű napi lap, és külön brosúraként adták ki magyar nyelven Sulgin Sándor munkáját.23 Biberovics szeptemberben átadta az 1919 áprilisára datált megbízólevelét a magyar külügyminiszternek, és ezzel végérvényesen bizonyságot nyert, hogy a két ukrajnai képviselet önállóan fog működni. Galagan úgy vélte, hogy ez árt az ukrán földek állami egységét hangoztató eszme külföldi reprezentációja szempontjából, ezért Somssich József külügyminiszter hozzá intézett megkeresésére hangsúlyozta, hogy csak egyetlen ukrán külképviseletnek, az Ukrán Népköztársaság rendkívüli diplomáciai képviseletének illetékessége jogszerű. Az Ukrán Népköztársaság 1919. novemberi veresége24 után a budapesti diplo máciai képviselet helyzete súlyosbodott. Galagan utasítást kapott a misszió létszámának csökkentésére először négy főre (november 5-én), majd nemsokára három főre (november 15-én), továbbá az alkalmazottak fizetéseinek csökkentésére (a misszióvezető fizetését 50%-kal, az alkalmazottakét 15–35%-kal).25 Ugyanakkor az osztrák sajtóban olyan cikkek jelentek meg, amelyek Galagant azzal vádolták, hogy együttműködött a magyar tanácskormánnyal. 1919. november 15-én a „misszió diszkreditálásában érdekelt körök” tevékenységének ellensúlyozására az ukrán dip lomaták ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy hűségesen szolgálni fogják Ukrajna népét és az általa létrehozott Ukrán Népköztársaságot, illetve annak legfelsőbb hatalmi szerveit. A Direktórium még október 13-án hozott törvényt arról, hogy az állami alkalmazottaknak ünnepélyes esküt kell tenniük. E törvény végrehajtása a külképviseleteken a lassú információáramlás miatt jelentősen elhúzódott. Az a nap, amelyen a budapesti képviselet tagjai ünnepélyes eskütételt tettek, jelentős eseményként vonult be az Ukrán Népköztársaságnak a Direktórium időszaka alatti Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924 413 22ЦДАВО України, ф. 3518, оп. 1, спр. 1, арк. 90. 23Sulgin Sándor: Ukrán problémák. (A néprajzi kérdés, a nemzeti művelődés, a gazdasági élet, a nép akarat.) Fordította és előszóval ellátta: Berinkey Dénes. Budapest, 1920. 241919. augusztus 31-én az Anton Gyenyikin vezette fehérgárdista csapatok (Dél-Oroszországi Fegyveres Erők) elfoglalták Kijevet. A Direktórium tagjai elmenekültek onnan, a Szimon Petljura vezette ukrán erőket pedig 1919 októberében megsemmisítették. 1919. november 6-án Zjatkovci település vasútállomásán kötötte meg Miron Tarnavszkij, a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság fegyveres erejének, a galíciai hadseregnek a főparancsnoka a fegyverszüneti egyezményt Gyenyikin hadseregének képviselőivel. Az ukrán történetírás ezt a dátumot tekinti az Ukrán Népköztársaság története végének. 25Elsősorban a pénzügyi nehézségek miatt zárt be a szófiai követség, és szüntették meg tevékenysé güket a görögországi, a dániai, az egyesült államokbeli, a lettországi és a kaukázusi missziók, továbbá a rigai, a batumi és a bakui konzulátusok.
