Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Műhely - Juhász Krisztina: „…gyümölcse penig semmi nem volt”. Esterházy Miklós véleménye 1642. február 28-án a szőnyi béke(tervezet) pontjairól

határozta meg a béke időtartamát, ugyanakkor több kérdés (pl. hódolt falvak, Vác átadásának ügye stb.) megoldását végül az alkudozásokat követően felállítandó külön biztosságokra (commissio) bízták.32 A kiadás általános elvei A magyar nyelvű szövegek közlésére, bár több szabályzat is készült, konszenzus máig nem alakult ki.33 Így a magyar nyelvű forrás közreadása a Levéltári Közlemények által előírtak, valamint az MTA-SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport által meghatározott elvek szerint történt. Ennek megfelelően a forrásszöveg rész­ben modernizált, hangalakkövető átiratát adom közre. A szöveg központozása (vesszők, pontok, stb.) az értelemnek és a ma érvényes helyesírási szabályoknak megfelelően történt, akárcsak a szavak egybe- és különírása. Az átírás során a gör­dülékeny olvasat és értelmezés érdekében az eredeti dokumentumokban előfordu­ló elválasztások nincsenek jelölve. Az egyértelmű rövidítések külön jelzés nélkül kerültek feloldásra. A kis- és nagybetűk használata során a következetességre töre­kedve és a ma érvényes helyesírási szabályokhoz igazodva, nagykezdőbetű csak a mondat elején és a tulajdonneveknél fordul elő. A személynevek, földrajzi helyek és a helynévből képzett melléknevek betűhív átírásban kerültek közlésre, moderni­zálás a ragok esetében történt. A különleges karakterek minden esetben hangérték­nek és a modern nyelvtani szabályoknak megfelelőn lettek feloldva. A latin nyelvű szövegrészek, kifejezések esetében a humanista latin általános szabályait tekintet­tem mérvadónak, ugyanakkor a ragok esetében modernizálás figyelhető meg. Az irat sérülése miatt nem olvasható, illetve a szövegátíró által megfejthetetlen szöveg­részeket szögletes zárójelbe tettük. Abban az esetben, amikor a szövegben egyértel­mű, hogy a szóból véletlenül maradtak ki betűk, a szöveg értelmének és a ma érvé­nyes helyesírási szabályoknak megfelelően azokat pótoltuk, és szintén szögletes zárójelbe tettük. „...gyümölcse penig semmi nem volt”... 359 32ÖStA HHStA Urkundenreihe, Türkische Urkunden 8 No. 16. 33Erre összefoglalóan lásd Bak Borbála: A XVI–XVIII. századi magyar nyelvű források kiadásának kérdései. Ajánlás a magyar nyelvű források közreadásához. FONS, 2000. 1. sz. 91–137. Az újabb magyar nyelvű forrásközlési elvekre lásd még Tusor: „Írom kegyelmednek , mint igaz magyar igaz magyarnak”... LI–LIV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom