Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Műhely - Juhász Krisztina: „…gyümölcse penig semmi nem volt”. Esterházy Miklós véleménye 1642. február 28-án a szőnyi béke(tervezet) pontjairól

színűleg február 27-én – a biztosok Komáromból küldött jelentései és a béketerve­zet, azokat Lósy I. Imre (1576–1642) esztergomi érsek27 kérésére hozzá, Nagyszombatba kellett megküldenie. Amint az érsek visszajuttatta az arra adott válaszát a nádorhoz, Esterházy Miklósnak a saját véleményével együtt kellett volna visszaküldenie azokat a Komáromban tartózkodó Habsburg megbízottak részére. Ám a nádor hiába várta az érsek véleményét, saját opiniójának lejegyzése idejéig az ugyanis nem érkezett meg. Ennek hátterében – vélekedése szerint – talán Lósy I. Imre elutazása állhatott. Mivel Esterházynak a fennálló körülmények között nem állt rendelkezésére sok idő a béketervezet véleményezésére, írása így csak magyar nyelven született meg. Úgy tűnik, annak elküldésével nem is várta meg az érsek opiniójának beérkezését.28 Mindenesetre mindez egyúttal bepillantást enged a Habsburg-oldal részéről a béketárgyalás mechanizmusába, és jól mutatja Esterházy Miklós nádornak és Lósy I. Imre esztergomi érseknek a szerepét a béke­tárgyalás folyamatában. Az alább közölt dokumentumban Esterházy Miklós nádor a béketervezet mind a kilenc pontját illetően világosan kifejtette a véleményét, ahogyan azt egyébként az alkudozás előkészítő, majd tárgyaló fázisában több alkalommal is megtette.29 Ezúttal ugyancsak hosszan elemezte az egyik kulcsfontosságú kérdéskört, ami a korábbi békeszerződések (1615–1616. évi bécsi, 1627. évi szőnyi békék) időtarta­mára és érvényére vonatkozik (1. artikulus). Kiemelendő a nádor azon meglátása, miszerint bár az 1627. évi szőnyi béke 25 évre köttetett, a szerződés ratifikációját nem tekinti megtörténtnek, sőt a béke érvényességi idejével kapcsolatos, későbbi egyeztetés vonatkozásában megjegyzi, hogy „csak abban maradott az dolog”.30 Gondolatmenete alapján a megkötendő béke érvényének idejét 20 évben látja ide­álisnak. A nádor által jegyzett irat érinti továbbá a hódolt falvak állapotát (2. artikulus), a horvát határszélen felépített várak helyzetét (3. artikulus), Vác visszaadásának kérdését (4. artikulus), a foglyok és a hódolt falvak nemeseinek ügyeit (5. artiku­lus), valamint a vallásüggyel (7. artikulus) és a Portára küldendő internunciussal (8. artikulus) kapcsolatos témákat. A béketervezet hatodik, a portyázók és a béke megsértőire vonatkozó ponton visszautal a nádor a korábbi békeszerződésekre, ahol szintén hasonló módon intézkedtek az említett ügyekben, és ezeket mintegy értékelve, megállapítja, hogy „gyümölcse penig semmi nem volt”.31 Az 1642. már ­cius 19-én aláírt szőnyi béke első pontja valóban a nádor által is javasolt 20 évben Műhely 358 27Lósy I. Imre esztergomi érsek (1637–1642) életére összefoglalóan lásd Tusor Péter: Lósy I. Imre. In: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk. Beke Margit. Budapest, 2003, 291–296. 28EPL AS AR Classis V. Nr. 431. pag. 1-6.; Majláth: i. m. 370 – 371. 29Majláth: i. m. 231 – 260. Ennek, az 1641. november 11-i véleménynek az alapjául szolgált az, ame ­lyet J. Újváry Zsuzsanna elemzett a tanulmányában (J. Újváry: i. m.). 30EPL AS AR Classis V. Nr. 431. pag. 1–6. 31EPL AS AR Classis V. Nr. 431. pag. 1–6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom