Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Juhász Krisztina: „…gyümölcse penig semmi nem volt”. Esterházy Miklós véleménye 1642. február 28-án a szőnyi béke(tervezet) pontjairól
A Szőny mezején folytatott alkudozás 1642. január 13-án indult meg a Habsburg és az oszmán tárgyalóbiztosok részvételével.22 Az alább közreadott for rás a tárgyalás második, intenzívebb és előrelépést mutató szakaszában (1642. február 18. és 1642. március 23. között) keletkezett, amikor már mindkét fél az egyre elhúzódó egyezkedés mielőbbi befejezését sürgette. A császári oldal küldöttei 1642. február végén foglalták össze a tárgyalási alapnak szánt békeszerződés tervezetét kilenc pontban, amelyet a kirendelt Habsburg biztosok egyéb jelentéseikkel és okmányokkal együtt megküldtek Esterházy Miklós nádor részére. A tervezet szövegét latin nyelven publikálta és magyar nyelvű összefoglalását közreadta Majláth Béla a már idézett munkájában,23 azonban a nádor erre adott válasza (véleménye) mindeddig nem jelent meg kiadásban. Az iratot az Esztergomi Prímási Levéltár őrzi, amely mellett egyéb, a békekötéshez kapcsolódó dokumentum lelhető fel, mintegy jelezve a mindenkori esztergomi érsek kiemelt politikai tevékenységét is. A hat oldal terjedelmű, 1642. február 28-án, Semptéről keltezett irat tisztázatnak, legfeljebb kisebb hibákat, javításokat tartalmazó fogalmazványnak tűnik.24 Az alább közlendő szöveg értelmezéséhez segítségemre volt Esterházy Miklós ugyanezen időpontban és helyen kelt (Sempte, 1642. február 28.), öccséhez, Esterházy Dánielhez (1585–1654) intézett levele is.25 Az alább közölt dokumentum ugyanis nem tartalmazza írójának aláírását, ugyanakkor a szöveg tartalma, nyelvezete és stílusa mellett a keltezése – az említett levél ismeretében – is egyértelműen alátámasztja Esterházy Miklós szerzőségét.26 Az irat keletkezési körülményeinek rekonstruálásakor kiderül, hogy miután Esterházy nádorhoz megérkeztek – való„...gyümölcse penig semmi nem volt”... 357 22III. Ferdinánd császár részéről Gerhard Questenberg báró (1586–1646), az Udvari Haditanács alel nöke, Lippay György (1600–1666) egri püspök (1633–1666) és királyi kancellár, Esterházy Dániel (1585–1654) főnemes, Szunyogh Gáspár (1639–1644) szendrői kapitány és Mikulics Tamás 1631– 1649) királyi személynök képviseltette magát. Oszmán részről Oszmán aga kapudzsi basi kapott felhatalmazást a tárgyalásokra, aki mellé Mehmed budai efendi és tímár defterdár, Musztafa esztergomi alaj bég, Musztafa egri lovas kapitány és Musztafa kanizsai aga csatlakoztak. Majláth: i. m. 71, 77. Vö. Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA), Urkundenreihe, Türkische Urkunden 8 No. 16. 23Majláth: i. m. 105 – 106., 367 – 370. 24Esztergomi Prímási Levéltár (a továbbiakban: EPL), Archivum Saeculare, Acta radicalia (a továb biakban: AS AR), Classis V. Nr. 431. pag. 1–6. 25Esterházy Miklós és Esterházy Dániel a békealkudozás alatt intenzív levelezést folytatott egymással. A levélkorpusz elemzése kapcsán kitűnik, hogy az a hivatalos és a magánlevelezés mezsgyéjén mozog, valamint értékes információkat tartalmaz mind a tárgyalásra, mind kettejük kapcsolatára, továbbá családi és egyéb ügyekre vonatkozóan is. A levelezés elemzésére: Juhász Krisztina: A máso dik szőnyi béke margójára. Adalékok az 1642. évi szőnyi békekötés történetéhez. Előadás. Hétköznapok az oszmán uralom idején; egyén és közösség viszonya. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2018. május 24–25.; Uő: Esterházy Dániel és Esterházy Miklós levelei az 1642. évi szőnyi békekötés idején. Lymbus, 2019. 175–204. 26Esterházy Miklós ugyanezen a napon (1642. február 28.) Semptéről küldött levelet öccsének, Esterházy Dánielnek, a béketárgyalásra rendelt egyik biztosnak. (Majláth: i. m. 370– 371.)
