Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Nyolcasok a magyar történelemben - Hatos Pál: Az őszirózsás forradalom mostoha köztársasága

ország területi integritásának égető vágyát, mert befejezett tényt jelentene, mely az elszakadni akarók lelkében megerősítené a tényleges megújhodásba vetett reménye­ket és felmentené őket a külön kis államszervezetek megalakításának majdnem meg­oldhatatlan problémájától. És még ha ezeket meg is oldhatnák, adva lenne azon gyúpont, mely köré tömörülhetnének anélkül, hogy kifelé kellene gravitálniuk és a bizonytalanság rémével küzdeniük.”41 A megfogalmazás a wilsonista illúzió elsöprő erejét mutatja, ami ekkor több volt, mint politika: szinte eszkatológikus reménység. A nemzetiségi vidékekre szánt magyar propaganda-kiadványok a köztársaságot egyfajta Eldorádóhoz hasonlították. Egy több tízezres példányszámban osztogatott kétnyelvű röpirat például a magyar Alföld fehér kenyerét ígérte a felvidéki szlovákoknak, ha a repub­likánus Magyarországot választják a csehekkel szemben.42 Hatástalanul, mint ahogy a román nacionalizmus sem hajolt meg a köztársaság zászlaja előtt. A köz­társaság gondolata semmilyen pozitív hatást nem váltott ki a nemzetiségi vezetők­ben, sem a nemzetiségi tömegekben. Az al-dunai Orsova kisvárosának német– magyar– román nemzeti tanácsa azt jelezte, sajnálják, hogy egy ilyen fontos kérdés megoldása nem a népre bízatott, kinyilvánítva, hogy a román nemzeti tanács sem a tanácskozásban, sem a határozathozatalban nem vett részt. „A Magyar Köztársaság turulmadara előtt mi is meghajtjuk a zászlónkat, kik a keleti határ vér­zivatarait magyarként álljuk” – írták Gyergyószentmiklósról, de a veszélyeztetett székely végeken a magyar nemzeti öntudat köztársasági formában sem lett vállal­ható identitás. A gyergyószentmiklósiak táviratának idején a román csapatok már átjöttek a Kárpátok hágóin, s december elején Gyergyót megszállva, egyik első dol­guk volt a magyar Nemzeti Tanács felszámolása, és vezetőjének, Vákár Artúrnak, a fentebb idézet távirat szerzőjének a letartóztatása. A demokrata köztársaság mel­letti kiállás volt a gyulafehérvári magyar nemzeti tanács utolsó üzenete is, mielőtt a románság teljesen átvette volna a városban az ellenőrzést, hogy két héttel később itt mondják ki Erdély elszakadását Magyarországtól.43 Voltak, akik sejtették, hogy így lesz. De éltetette őket a remény: ha a Magyar Köztársaság elbukik, akkor majd az egyesült Európa fogja a fájó sebeinket orvosolni: „Nemzeti Tanácsaink természe ­tesen a területi integritás elvén állnak, ezt mindenképpen kívánják, azonban ha ez nem sikerülne, nem esnek kétségbe, mert az európai egyesült köztársaságok gondo­latában rejlő vigasztaló eszme az eddigi országhatárok megszűnésének félelmes ter­vét esetleg elviselhetővé tehetné.”44 A magyar intelligencia már az első világháború Nyolcasok a magyar történelemben 22 41Katona Sándornak, az Esztergom megyei és városi Nemzeti Tanács elnökének üdvözlő levele és beszámolója az országos Nemzeti Tanácsnak. MNL OL K 440 X 1511, 6994. doboz. 42A népköztársaság és a szabad tót nép. MNL OL, Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, Központilag iktatott és irattározott iratok (K 26), 1918-XLI-639. 43Gyulafehérvár Nemzeti Tanácsa demokrata köztársaságot akar. 1918. november 13. MNL OL K 440 X 1511, 6994. 44Katona: i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom