Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
ki közvetlen összefüggés az értelmiségi kör tevékenysége és a hajdúnánási megmegmozdulások között. A kisvárosban a zavargásba torkollott tüntetés napján, október 26-án többféle megmozdulás zajlott (a „klasszikus” forradalmi tüntetéstől a zavargásokig, zsidóellenes megmozdulásokig), ám bebizonyosodott, hogy azok egyikében sem volt Ricsei Balázsnak szerepe, ellenben fellépett a rend fenntartása és a zavargások megfékezése érdekében. Az a vád, hogy Ricsei a zsidók ellen vezette volna október 26-án a tömeget, nemcsak hihetetlenül hangzott a tárgyalások során, de elég gyenge lábon is állt. Kaposi hadnagy idevágó, már korábban említett vallomásait alátámasztani látszott ugyan Jenei százados, a kiegészítő parancsnokság volt parancsnoka, aki azt az állította, hogy október 26-án délután 5 óra körül a kiegészítő parancsnokság ablakából látta Ricseit annak a tömegnek az élén, amelyik a zsidók ellen vonult. Kiderült azonban, hogy ellentmondás van Jenei vallomásában a megjelölt időpontot illetően: délután 5 óra tájban ugyanis Ricsei a tanácsházán tartózkodott, s Szilágyi Gyulával ekkor már a polgárőrséget szervezték. Másrészt igazolást nyert, hogy Ricsei egyértelműen elítélte a zsidóellenes megnyilvánulásokat, egyenesen barbarizmusnak nevezve a lezajlott atrocitásokat. A feltört lakások lezárásáról gondoskodott, a megvert zsidókhoz orvost hivatott, s maga is segédkezett a sebesültek bekötözésében. A Ricseivel szemben megfogalmazott vádpontok közül az is megdőlt a tárgyalások során, amely a forradalmi bizottmányon belüli hangadó, irányító szerepére utalt, neki tulajdonítva az iskolaigazgatók leváltásában, mások elbocsájtásában, illetve az MDP elszigetelésében (telefonja kikapcsolásában) a vezető szerepet. A bíróság Ricsei bűnösségének bizonyítékaként végül főként beszédeit, illetve néhány tanú ezzel kapcsolatos, helyenként meglehetősen torzító állításait igyekezett felhasználni. Ricsei védekezésében előadta, hogy nem pontosan azt mondta az október 23-i vitaesten, ami a vádiratban szerepel, hogy tudniillik „a Párt eljátszotta vezető sze repét s azt a Hazafias Népfrontnak kell átengedni”. Vázlatai ilyen utalást nem is tar talmaznak, ugyanakkor vallomásában elismerte, hogy mondott ehhez hasonlót: „...olyan megállapítást tettem, hogy úgy látszik a párt kiejtette a vezetést a kezéből, éppen ezért az értelmiség feladata, hogy a Pártot és a tömegek belévetett, de közben megrendült bizalmát a mély kátyúból kivezesse [!] .” Arra hivatkozott, hogy ezt a megfogalmazást ő az október 20-i gimnáziumi ünnepségen vezető pártfunkcionárius szájából hallotta.44 Előadásvázlatának részletei egyébként azt bizonyítják, hogy Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben 221 44A város nagy múltú gimnáziuma 1956. október 20-án, szombaton ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját. A nagyszabású, egész napos jubileumi ünnepségen 350 öregdiák képviseltette magát az ország különböző részéről. Az öregdiákok között jelen volt Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere és Pogácsás Antal, a pénzügyminiszter első helyettese is. Dr. Tóth Lajos gimnáziumi igazgató Kónya Albert oktatásügyi minisztertől megyei funkcionáriusok jelenlétében vehette át a munkaérdemrend kitüntetését. Ünnepélyes hangulat uralkodott, a kötetlen folyosói beszélgetések során viszont megfogalmazódtak különböző kritikák, s az országban zajló változásokkal kapcsolatos kérdések is szóba jöttek.
