Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
Nagy Imre és a pártellenzék reformeszméi döntő hatást gyakoroltak nézeteire, ugyanakkor az is egyértelműen kiderül belőlük, hogy a szocialista rendszer demokratizálását lehetségesnek tartotta, s „igazi” népi demokráciában gondolkodott.45 „ A harc a személyi kultusz maradványainak teljes felszámolására, a demok ratizmus megvalósítására irányul. [...] Egy bizonyos: szocializmus a végcél. Megvalósítása csak meggyőzéssel, a tömegek helyeslése, az életszínvonal emelése mellett mehet végbe. Népfront szerepe: tömegek ellenőrző szerepének kiemelése.”46 Ricsei a védekezése során elmondta, azért vállalt a forradalmi bizottmányban szerepet, hogy segítse a város működését és a rend fenntartását abban a nehéz időben. Szilágyi Gyula és Fazekas Jenő MDP-titkár vallomása is alátámasztotta Ricsei védekezését. Szilágyi vallomásában kijelentette, hogy Ricsei „nem volt reakciós beállítottságú”, „az akkori szemszögből vizsgálva cselekményét, nem tekinthető ellenforradalminak”, „ ő maga nem volt ellenforradalmár” . Fazekas pedig elismerte vallomásában, hogy Ricsei „a város nyugalmának a biztosítására törekedett” , akár csak Szilágyi, s mindkettőjük megválasztásának és ténykedésének örült: „Nekem megnyugtató volt, hogy Szilágyi és Ricsei Balázs tagjai a forradalmi bizottságnak”, sőt hozzátette, hogy „ha nem Szilágyi Gyula és Ricsei Balázs a vezetője, akkor nem tudom, hogy hová fejlődtek volna a dolgok.” A bíróság belátta, hogy a korábbi aktív MDP-tagból – aki szocialista meggyőződését a forradalom alatt sem tagadta meg, sőt az elsők közt jelentkezett az MSZMP november 2-án megalakult helyi szervezetéhez, továbbá részt vett a város rendjének fenntartásában, s Szilágyi Gyula tanácselnökkel együttműködött a forradalmi bizottságban – nem lehet ellenforradalmárt kreálni. Ezért inkább politikailag képzetlen embernek állította be ítéletében, ami azért ellentmondásos, mert több tanúvallomás ennek az ellenkezőjét állította. Erre az ellentmondásra még az ítélet is utal a következő mondatában: Ricsei „saját képességeit túlértékeli, politikailag képzetlen – bár az elhangzott tanúvallomások ennek ellenkezőjét állítják.” Többen elismerték ugyanis, hogy Ricsei az átlagnál jóval tájékozottabb, felkészültebb volt politikai kérdésekben, Fazekas Jenő volt MDP-titkár például úgy nyilatkozott, hogy „elméletileg igen magasan képzett ember volt”. Bár Ricsei széleskörű műveltsége, marxista meg győződése, elméleti felkészültsége vitán felül állt, a bíróság mégis tájékozatlannak, politikailag „tudatlannak” állította be, aki „túlméretezi képességeit”, „csapongó fantáziájú”, „vitavezetői beszéde komolytalan, naiv és csapongó” (itt a Bocskai köri előadásvázlatára utal az ítélet). Az ítélet tényállást tartalmazó része így indokolta bővebben politikai tájékozatlanságát: „politikai tájékozatlanságára, politikai ismere teinek hiányosságára utal az a körülmény is, hogy még a tárgyaláson is arra hivatkozott, hogy nem tudja miért vannak itt a szovjet csapatok, miért avatkoztak be 1956. Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 222 45Vázlat a beszámolóhoz. Ricsei Balázs feljegyzései. (Másolat.) „Ricsei Balázs és társai” periratai. MNL HBML XXV. 21.b. B 844/1957. Az előadásvázlat teljes szövegét lásd: Völgyesi: Helyi forrada lom... 12–13. 46Uő: Kisvárosi történet... 82–83.
