Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
tanácsi- és pártapparátus tagjai után kutattak, akiken elégtételt akartak venni az elmúlt évek szenvedései miatt.23 Ezzel egyidőben – teljesen váratlanul – zsidókkal szembeni atrocitásokra is sor került. Kevesen tudják, hogy az 1956-os forradalom egyetlen antiszemita jellegű tö -meg megmozdulásának, sőt pogromszerű zavargásainak színhelye volt Hajdú -nánás, s az események első számú kiváltó oka a feltételezett zsidó bosszú volt. Éveken keresztül arról suttogtak a városban, hogy a nánási férfiak 1944. novemberi eleji elhurcolásában a településre elsők közt visszatért munkaszolgálatos zsidók is közreműködtek, házról házra vezetve azt a szovjet különítményt, amely a málenkíj robotra elhurcolt férfiakat összegyűjtötte. Bár a közhiedelemmé vált feltételezést semmi sem bizonyítja, ez döntő szerepet játszott az október 26-i hajdúnánási eseményekben. A kialakult hatalmi vákuumban a zsidóellenes megmozdulások hirtelen, minden előjel nélkül robbantak ki, s teljesen készületlenül érték a nánási zsidókat. Miután ledöntötték a város főterén álló szovjet emlékművet, a tüntető tömeg haragja előbb a kommunista funkcionáriusok ellen fordult. Majd a tömegben olyan jelszavak is elhangzottak, hogy a „zsidók is bűnösök, mivel az embereket elvitették”, illetve „ menjünk és verjük meg a zsidókat, akik az embereket elvitették ”. Az ezt követő zavargásoknak több zsidó kárvallottja is volt: négy főt súlyosan bántalmaztak, egyet csaknem felakasztottak, többeket inzultáltak, néhány zsidó lakást megrongáltak, sőt fosztogattak is a résztvevők.24 Az erőszakos, zavargásszerű meg mozdulásoknak határozottan zsidóellenes éle lett, szinte egyik percről a másikra pogromhangulat alakult ki, ami a forradalom alatti időszak legszembetűnőbb helyi sajátossága.25 Szilágyi és a tanácsházán tartózkodó Ricsei érezték, hogy valamit sürgősen tenniük kell a zavargások ellen. Elhatározták, hogy Debrecenből, az ottani forradalmi bizottmánytól kérnek segítséget a rend helyreállításához. A tanácselnök este 8 óra körül telefonált, és azt a választ kapta, hogy egyetemista katonák fognak érkezni.26 Mivel nem volt világos képük arról, hogy milyen atrocitások történtek az este folyamán, s nem tudták, hogy kik sérültek meg, őrjáratot szerveztek. Amint az egyete-Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben 215 23„Pongor József és társai” periratai. MNL HBML XXV. 21.b. B 843/1957. 24A hajdúnánási 1956. október 26-i tüntetés eseményeit s az antiszemita megmozdulásokat, vala mint a zavargások megfékezését és a helyi forradalmi bizottmány tevékenységét részletesen tárgyalom a már említett műben. Völgyesi: Kisvárosi történet... 90–123. 25Összetett jelenségről van szó, de az események döntő faktorát képezi a „zsidó bosszú” hajdúnánási legendája, ami az 1945 utáni években hozzájárulhatott a zsidóellenes előítéletek rögzüléséhez, majd az október 26-ai tüntetés nyomán, amikor az addig lappangó indulatok a felszínre törtek, a kialakult hatalmi vákuumban mobilizálni volt képes bizonyos csoportokat. A hajdúnánási antiszemita megmozdulásokhoz: Uo. 111–113. 26Az egyetemista katonák alatt, akik katonaruhában, fegyverrel érkeztek Hajdúnánásra, az állam vizsgát nyáron letett fiatalembereket kell érteni, akiket ezt követően tartalékos tiszti kiképzésre a debreceni Kossuth laktanyába hívtak be. Interjú Szilágyi Gyulával (1992); Interjú Ricsei Balázzsal (1992).
