Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
mista szakasz megérkezett, egy kisebb fegyveres csoportot indítottak útnak, amely az éjszaka folyamán végigjárta a várost.27 Ricsei Balázs is tagja volt a csapatnak. Az „éjszakai őrjárat” során felkeresték a megtámadott zsidók lakásait, az üresen álló, s részben kifosztott lakásokat lezárták és a tanács pecsétjével le is pecsételték. Több megvert sebesültet bekötöztek, volt, akihez mentőt hívtak. Ricsei, aki határozottan elítélte az antiszemita atrocitásokat, igyekezett megnyugtatni a helyi zsidóságot, hogy már nem kell félniük, megvédik őket. A látottaktól lesújtva, hajnali három körül tért vissza a tanácsházára, ahol Szilágyinak beszámolt a tapasztalatairól. Másnap délelőtt a Debrecenből érkezett egyetemista katonák részvételével a hajdúvárosban is megalakították a forradalmi bizottságot. A különböző társadalmi csoportok delegáltjai ún. Forradalmi Választmányt alkottak, s elfogadtak egy nyolcfős névsort azokról, akiket a Forradalmi Bizottságba jelöltek. Majd a főtérre népgyűlést hívtak össze. Előbb az egyetemista katonák vezetője, Kelemen hadnagy beszélt, aki beszámolt arról, hogy az előző napon Debrecenben már megalakult a forradalmi bizottmány, és ismertette annak követeléseit. Majd felszólította Fazekas Jenő pártitkárt, hogy a nép kívánságára távozzon a helyszínről. Ezt követően a bizottságba jelölt személyek szólaltak fel. Előbb egy idősebb parasztember, aki a parasztpárt tagja volt, Radó József, majd Ricsei Balázs és Szilágyi Gyula. Ricsei az értelmiség nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a város paraszti lakossága részéről több kritika hangzott el a „nadrágosok” ellen. Ricsei és Szilágyi határozottan elítélt mindenféle rendbontást, a zsidók és nem zsidók elleni önbíráskodást, a lopást, fosztogatást. Ricsei beszélt a tömeg előtt az ország politikai helyzetéről, üdvözölte a demokratikus változásokat, amit az általa szervezett értelmiségi körben is szorgalmaztak, s kifejezte reményeit a szovjet csapatok távozását illetően. Ezen az október 27-i gyűlésen Szilágyi Gyula tanácselnököt a megalakuló Forradalmi Bizottmány elnökévé, Ricseit pedig a bizottmány titkárává választották. A megválasztott helyi forradalmi bizottmány az összetétele alapján alkalmas volt arra, hogy képviselje a helyi társadalmat. Volt köztük három idősebb parasztember (ötven év felettiek), de a többség a harmincas korosztályhoz tartozott. Az előzetes jelölés és a testület több lépcsőben történő megválasztása biztosította, hogy csak józan gondolkodású, megfontolt emberek kerüljenek be a forradalmi szervezetbe. Debreceni mintára hivatalosan a Szocialista Forradalmi Bizottmány elnevezést használták. A lakosság nyugalma és a közrend biztosítása érdekében október 28-ától éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, valamint a szesztilalmat szolgáló intézkedéseket hoztak.28 Ricsei a forradalmi bizottmány ülésén javasolta a zsi dók bántalmazásában részt vett személyek letartóztatását, ezt azonban nem fogadták el a többiek, mondván, hogy erre nincs hatáskörük. Ezen a véleményen volt Hódos Antal nemzetőrparancsnok is, aki azt vallotta, hogy „a rendőrség és a nem Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 216 27„Ricsei Balázs és társai” periratai. MNL HBML XXV. 21.b. B 844/1957. 28Interjú Szilágyi Gyulával (1992).
