Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Mindszenty bíboros és a magyar koronázási ékszerek témája az amerikai diplomaták levelezésében (1957–1970)
mányzat, amely a hazai politikai reakció fényében reális módon gondolhat a korona visszaadására...”68 Puhan felidézi Bartha János főosztályvezető 69 szóbeli ajánlatát is: „miért nem adjuk [mi, az USA] a koronaékszereket a Vatikánnak azzal, hogy idővel azokat majd visszaadják Magyarországnak.”70 A nagykövet értékelése sze rint ez nem elégséges válasz a bíboros menedékének ügyére. „Valójában ez a prob léma veleje [...] a magyarok érdekeltek abban, hogy visszakapják a koronaékszere ket. Vajon nem egy egyezség az, ami itt körvonalazódik?”71 – teszi fel a jogos kérdést Puhan, egyúttal rámutatva arra, hogy „a bíboros esete igen mély emberi tragédia”. 72 A fenti összefüggések alapján, illetve abban, hogy Richard Nixon elnök Henry Cabot Lodge-t73 személyes képviselőjévé nevezte ki a Szentszékhez, Alfred Puhan előrelépésre lát lehetőséget. Igen gyorsan megszülető válaszlevelében74 Hillenbrand európai ügyekért felelős helyettes államtitkár is egységben szemléli a menedék, illetve a koronázási ékszerek kérdését. Helyreigazítja Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes75 azon becslését, hogy az USA-ban élő magyarok közül kevés olyan akad, aki ellenezné a korona viszszaadását. „Ebben az országban 700 000 – 800 000 magyar származású személy él. Nincs kétségem afelől, hogy túlnyomó többségük nagyon erős politikai nézetekkel és érzelmekkel rendelkezik a korona visszaadásával szemben. Reméljük, az ebből a véleményszektorból érkező nyomás nem fogja eldönteni, végül hogyan kezeljük majd a korona visszajuttatását. Mindazonáltal ez olyan tényező, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, és nem vehetjük könnyedén.”76 Bölcs megállapítás, hogy a korona ügyét Washingtonnak igen körültekintő módon szükséges kezelnie, és fennáll annak az eshetősége is, hogy az amerikai kormányzat a helyi magyarok heves ellenkezése miatt nem lesz képes megvalósítani a koronázási ékszerek visszaadását. A dilemma ezen összetevője a korábbi években ilyen súllyal egyáltalán nem merült fel. A másik jelentős problémát maga a bíboros gondolkodása jelenti: „Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a bíborost érdekli a korona, és annak az aggodalmának is, amelyet a múltban kifejezett, amikor bármilyen gondolat is felmerült, hogy azt a kommu-Magyarságkép a 20. században 174 68Uo. 738. 69Bartha János (1927–1979): 1968–1972 között a Külügyminisztériumban a III. Területi Főosztály (nyugati kapitalista országok) vezetője, Alfred Puhan nagykövet elsőszámú tárgyalópartnere. Életrajzát részletesen lásd Baráth – Gecsényi (szerk): i. m. 140. 70In: Deák – Somorjai – Zinner: i. m. 332. a. sz. dokumentum, 739. 71Uo. 72Uo. 740. 73Henry Cabot Lodge Jr. (1902–1985): republikánus szenátor, 1970. június 5. – 1977. július 6. között nagyköveti rangban Nixon elnök személyes képviselője a Szentszéknél. Kinevezése nem jelentette a diplomáciai kapcsolatok felvételét, amelyre csak 1984. január 10-én került sor. 741970. augusztus 11. In: Deák – Somorjai – Zinner: i. m., a 332. b. sorszámon. 75Puhan nagykövet Szilágyi Béla (1908–1995) külügyminiszter-helyettessel is konzultált. 76In: Deák – Somorjai – Zinner: i. m. 332. b. sz. dokumentum, 741.
