Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás
Javaslat Hornyák Árpád nemrég adta ki a jugoszláv diplomácia két világháború közötti Magyarország-képét bemutató forrásgyűjteményét. Ennek kapcsán javaslom, vegyük fel a kapcsolatot a környező országok levéltáraival, készítsünk, adjunk ki kötetekben – illetve konferenciákon mutassunk be közösen – ilyen országképeket, kezdve esetleg az osztrákokkal. Természetesen a vizsgált időintervallum és a projektpartnerek száma bővíthető. DOMINKOVITS P ÉTER (MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, főlevéltáros, igazgató) A levéltári szakmai együttműködés terei és lehetőségei a nyugat-magyarországi térségben és Burgenland területén A levéltári szakmai együttműködés kézzelfogható eredményekben (pl. kötetekben, teljesített projektekben) történő megnyilvánulásai Nyugat-Dunántúlon több évtizedes múltra tekintenek vissza. Ennek a kölcsönösségen alapuló együttműködésnek mindig két alapvető fundamentuma volt, az egyik objektív (azaz olyan iratanyag, amely az együttműködést célul kitűző levéltárakban kölcsönösen megtalálható), a másik több tekintetben szubjektív tényező (azaz nem csak a pozitív együttműködés szándéka, de ehhez hasonló szakmai, módszertani tudással felvértezett szakemberek sora). 1986-ban kezdődött el az a nagyszabású munka az Országos Tudományos Kutatási Alap pénzügyi támogatásával, valamint az akkori főhatóság, a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya Levéltári Osztálya szakmai irányításával, amely a vármegyei közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek, valamint a városi, mezővárosi tanácsülési jegyzőkönyvek egységes szempontok szerint történő kiadását tűzte ki célul. Ezen országossá kinövő törekvéshez a dunántúli megyék az 1980-as évek második felében, az 1980-as évtized végén, az 1990-es évtized kezdetén csatlakoztak. Először Zala (Bilkei Irén – Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyző könyveinek regesztái, 1555–1609), majd Vas (Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1595–1600), illetve Győr vármegyék (Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái, 1580– 1616) 16. századi latin nyelvű vármegyei jegyzőkönyveinek magyar nyelvű regesz tái, azaz egységesített szabvány szerint elkészített bő magyar nyelvű tartalmi kivonatai jelentek meg. A megjelent kötetek is viszonylag hamar rámutattak a forrás roppant történeti értékére, és azt is bizonyították, hogy e munkát mind időben, mind térben kiterjesztve folytatni kell. E folytatás részeként 1991-ben a Vas Megyei Levéltár és Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára közösen pályáztak az elkészült regesztakötetek folytatására. Célul tűzték ki a földrajzi, közigazgatási keretek kibővítését, így a régióból Sopron és Moson vármegyék kora újkori jegyzőkönyveinek regesztázását is. A komparatív kutatásokat segíti és az összekapcsolódások fel-Mérleg 458
