Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai
A Berzeviczy által elképzelt Tombóc is minden bizonnyal a Felvidéken lehetett, mivel a települést fenyvesekkel és bükkerdőkkel borított meredek hegyoldalak, valamint zöld pázsitú völgyek vették körül. A rendkívül kusza és szövevényes szerelmi hálóval átszőtt történetben megelevenedtek egy hajdanvolt fürdőhely mindennapjai. Csónakversenyek, zongorajátékkal kísért zenés-táncos mulatságok, krokett-játék,18 illetve a nagy közös erdei séták, kirándulások, míg végül a két főhős, Dombrovsky Marie és Gerenyey Rikhard egymásra talált.19 A férfi–nő viszony meghatározó volt Berzeviczy 1882 októberében négy részben közölt, Eveline című elbeszélésében is. Eveline egy 18 éves, feltűnően csinos, gesztenyebarna hajú lány volt, aki a történet legelején kikosarazta Jenőt, a nősülési szándékkal érkezett fiatal katonatisztet. Inkább Regéczy Lóránt grófhoz ment feleségül, aki a „versenyek és kaszinó-bálok ünnepelt hőse” volt. A gróf azonban az esküvő után sem szakított káros fiatalkori szenvedélyeivel, továbbra is képtelen volt lemondani a pezsgő, a kártyaasztal és a kasszírnők társaságáról. A szerencsejáték és a balul elsült üzleti befektetései miatt csődbe jutott, házassága pedig tönkrement, miután közös gyermekük pár hónapos korában meghalt. Regéczy titokban hagyta el Eveline-t, levélben tudatva vele a döntését. A lány egy vidéki kisvárosba költözött, ahol a helyiek „a tönkrement grófnő”-ként emlegették. Időközben háború tört ki, Eveline házába pedig sebesülteket szállásoltak el. Itt látta viszont Jenőt, aki halálos sebesüléssel feküdt az ágyban. Ekkor döbbent rá, hogy mindvégig őt szerette. Ám a felismerésével elkésett, mert Jenő nem sokkal később belehalt a seblázba, Eveline pedig boldogtalanul, gyermek nélkül élt tovább.20 A két könnyed lektűrt, melyek egy fantáziadús fiatalember komolyabb esztétikai értékkel és filozófiai tartalommal nem rendelkező stílusgyakorlatainak tekinthetők, Berzeviczy Albert képviselősége alatt egészen 1894-ig nem követte újabb (irodalmi) alkotás. A kultusztárca államtitkári pozíciójából távozva, abban az évben jelentette meg a legjelentősebb oktatáspolitikai munkáját, melynek a Közművelődésünk és a harmadik egyetem címet adta. 21 Könyvében a már meglévő budapesti és kolozsvári egyetem mellett egy harmadik intézmény felállításának szükségességéről értekezett. Öt évvel később adta közre először az Itália: úti rajzok és tanulmányok című kötetét. Olaszországban elsőként 1890 áprilisában fordult meg. Orvosai javaslatára pihenésképpen utazott oda a feleségével. Memoárjában és a rendszeresen vezetett útinaplóiban nem jegyezte fel, hogy pontosan hol járt, és mit tekintett meg. Ám az egészen bizonyos, hogy első olaszországi útja a „szerelem első látásra” érzésével végződött. Visszaemlékezésében lényegesnek tartotta megemlíteni: „Ez volt első Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 98 18Színes fagolyókkal több kapura játszott angol gyeplabdajáték . Nem tévesztendő össze a krikettel. 19Berzeviczy Albert: A tombóci fürdőben I–VI. Fővárosi Lapok , 1882. január 22. – február 14. 113– 232. 20Uő: Eveline I–IV. Fővárosi Lapok , 1882. október 18–22. 1483–1507. 21Uő: Közművelődésünk és a harmadik egyetem . Budapest, 1894.
