Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai
olaszországi utazásom, melyet azután sok más követett s a mely bizonyos tekintetben elhatározóvá lett életemre, különösen irodalmi munkásságomra nézve.” 22 Az 1890-es évek második felében tett látogatásain már tudatosan törekedett arra, hogy az ország népéről, valamint a természeti és épített környezetről tett benyomásait írásban is megörökítse. Az olaszországi tájak és városok bemutatásánál döntően az építészeti, szobrászati, irodalmi és festészeti örökség bemutatására törekedett, ellenben az olasz népről és vidékről lényegesen kevesebbet értekezett. Hasonlóan járt el az 1906-ban publikált A cinquecento festészete és szobrászata című művében is, melynek ihletét és anyagát ugyancsak az itáliai útjai jelentették. Az Itáliá ról Alexander Bernát, a neves filozófus-esztéta lelkendezve írta egy recenziójában: „Micsoda melegség van ebben a könyvben! Az ember úgy érzi magát, mint június ban, a nagy hőségek beállta előtt, a tavaszi viharok végleges elbúcsúzása után. Állandó szép, meleg idő. A nap mindig süt, sohasem perzsel. Ha a mi utazóink olvasni szeretnének, mindig magukkal vinnék az olasz útjukra ezt a könyvet.” 23 Az Appennini-félszigetre való utazásokat Berzeviczy csak azt követően engedhette meg magának, hogy országgyűlési képviselő, majd államtitkár (1887–1894) lett. Előtte, fiatalabb korában a Felvidék fürdőhelyeit látogatta: Vihnyét, Lublófürdőt, Bártfafürdőt vagy Ótátrafüredet. A 19. század második felében ezeket a helyeket igen színes társadalmi élet jellemezte. A vendégeknek a fürdés és a relaxálás mellett lehetőségük nyílt kirándulásokra, sportra, műkedvelő előadásokra, bálokra, valamint az ismeretségszerzésre. A gyógyulást a felvidéki, magaslati üdülőhelyeken (főleg a Tátrában) a korszerű hideg vizes gyógykezelés mellett a tiszta hegyi levegő is segítette. Kikapcsolódás céljából a divatosabb fürdőhelyeken, a fürdőházakon és gyógytermeken kívül szállodák és családi nyaralók, vendéglők, bazársor, zenepavilonok és színházak is épültek.24 Országosan ismert politikusként (rendezett anyagi lehetőségeinek köszönhetően) viszont Berzeviczynek már arra is lehetősége volt, hogy külföldi fürdőkbe utazzon. 1884 nyarán például szamárköhögése miatt orvosai tanácsára egy hónapig az ausztriai Graz városa mellett található Eggenberg hideg vizes gyógyfürdőjében tartózkodott. Három évvel később pedig az erős fejfájását a hollandiai Scheveningen tengeri fürdőjében kúrálta ki.25 Gyakran fordult meg hidegvízű fürdőkben, mert a parlamenti munkával járó stressz és idegi kimerültség ellen az orvosai általában a hideg vizes kúrát javasolták neki. 1893 nyarán, az egyházpolitikai küzdelmektől kimerülve feleségével, illetve Hegedüs Sándor szabadelvű képviselővel és nejével a belgiumi Blankenberge északi-tengeri üdülőjébe utazott. Mivel az egyházpolitikáról még a vakációja alatt sem tudott megfeledkezni, tréfásan azt írta a báró Wlassics Gyulának küldött levelében, Berzeviczy Albert – egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai 99 22Uő: Berzeviczei házam története. Családi krónika. Kézirat, é. n. [1920]. A Szalay-Berzeviczy család tulajdona, 88. 23Alexander Bernát: Berzeviczy Albert. Magyar Figyelő , 1912. II. kötet, 474–479. 24Kósa: i. m. 43–46. 25Berzeviczy Albert: Berzeviczei házam története... 70–79.
