Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai
Közlönyében például 1870 tavaszán A veres köpeny címmel kétrészes, hátborzon gató rémtörténetet közölt egy utazóról, akinek egy hideg, viharos őszi éjjelen váratlanul rejtélyes, vörös köpenybe burkolózó útitársa akadt. A titokzatos idegen még azon az éjszakán kioltotta a vándor életét.13 A nyár folyamán öt egymást követő írásban mutatta be a Tanuló Ifjúság Lapja hasábjain a francia forradalom szónoka it. Cikkeinek elkészítésében nagy segítségére voltak középiskolai történelmi tanulmányai, valamint Cormenin fentebb említett munkája. Danton, Robespierre, Bertrand Barère és Mirabeau grófja mellett két cikket szentelt Bonaparte Napóleonnak, aki az egyik kedvenc történelmi személyisége volt. Mint vele kapcsolatban fogalmazott: „Vannak emberek, a kik a népek kormányzására hivatva, születve érzik magokat; az ilyen emberek meghalnak, vagy uralkodnak. És ilyen ember volt Napoleon. Ő nem született, mint Sándor a trón zsámolyán, nem is – mint Caesar – senatori bíborban; de amint kardját kezébe vette, már parancsolt is, és amint parancsolt, már uralkodott is.” 14 Magánszorgalomból ez idő tájt próbálkozott meg a próza- és versfordításokkal. Elsősorban németből fordított, Heine és Friedrich Schiller verseit, de kísérletet tett arra is, hogy az angol írónő, Maria Edgeworth The prussian vase című alkotását A porosz virágcsésze címmel magyar nyelvre ültesse át. 15 Saját költeményeinek papír ra vetésével is próbálkozott. 1874-ben Szana Tamás szerkesztő-kritikus Figyelő című irodalmi és művészeti lapjában publikálta az első irodalmi alkotását, a Képzőművészetek, költészet és zene címet viselő, háromrészes esztétikai témájú cikksorozatát.16 Írói ambícióiról azután sem mondott le, hogy 1881-ben a Szabadelvű Párt színeiben az eperjesi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Ugyanis 1882-ben – politikustól már akkor sem megszokott módon – két hosszabb elbeszélést is közölt a Fővárosi Lapok című szépirodalmi napilapban. Január–február folyamán A tombóci fürdőben címmel írt egy fiktív fürdőhelyen nyaraló fiatal szerelmesekről szóló, tizenkilenc részes novellasorozatot. A korabeli fürdők világát közelről ismerte, mivel kikapcsolódás, valamint egészségmegőrzés céljából gyakran kereste fel a felvidéki fürdőhelyeket. Szülővármegyéje, Sáros, pedig különösen gazdag volt gyógyforrásokban és ásványvizekben. A fürdőélet ábrázolása Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Csáth Géza műveiben is megjelent, sőt Berzeviczyhez hasonlóan Krúdy Gyula is írt olyan elbeszélést (Asszonyok inspekciója ), ami egy nem létező fürdő ben, a Sáros vármegyei Ilonafürdőn játszódott.17 Berzeviczy Albert – egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai 97 13Uő: A veres köpeny. Tanulók Közlönye , 1870. március 27. 177–178. és április 3. 189–191. 14Uő: A francia forradalom szónokai. IV. Bonaparte Napoleon. Tanuló Ifjúság Lapja , 1870. augusz tus 14. 362–365. és augusztus 31. 378–382. Idézet a 362. oldalon. 15Berzeviczy Albert prózafordításai, fordítástöredékei és átiratai (1870–1871). Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára, V. 5238/12/1–7. 16Berzeviczy Albert: Képzőművészetek, költészet és zene I–III. Figyelő , 1874. 30–32. sz. 353–380. 17Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában . Budapest, 1999, 188–232.
