Levéltári Közlemények, 88. (2017)

Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai

95 GALI M ÁTÉ BERZEVICZY ALBERT – EGY KULTÚRPOLITIKUS MAGÁNÉLETE ÉS MINDENNAPJAI Az egyik legrégebbi – a 13. századból eredeztetett – magyar nemesi családból szár­mazó berzevicei és kakaslomnici Berzeviczy Albert (1853–1936) a 19–20. századi történelmünk méltánytalanul elfeledett alakjai közé tartozik, holott korának poli­tikai, művészeti, tudományos és tudománypolitikai szempontból is meghatározó személyisége volt. A dualizmus időszakában három évtizedet felölelő parlamenti pályafutása alatt a ’67-es közjogi alapon álló kormánypártok (Szabadelvű Párt, Nemzeti Munka -párt) tagjaként foglalt helyet az országgyűlésben, ahol kultuszminiszterként (1903– 1905) és képviselőházi elnökként (1910–1911) olykor a politikai élet főszereplői közé tartozott. Parlamenti szerepvállalása mellett számottevő írói és művészettör­ténészi munkásságot is kifejtett: írt többek között itáliai útikönyveket,1 életrajzot Aragóniai Beatrix magyar királynéról,2 valamint az érett olasz reneszánszt bemu ­tató művet.3 Mindezeken túl a századfordulón, a magyar sport hőskorában, aktív sportvezetői tevékenységet is vállalt: 1895-ben például alapító elnöke lett a Magyar Olimpiai Bizottságnak. A politikától teljesen a Horthy-korszakban sem távolodott el – hiszen felsőházi tag (1927–1936), illetve az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke (1921–1934) volt –, ám ekkor már inkább történetírói és tudományszervezői területen jeleskedett. 1922 és 1937 között négykötetes monográfiát jelentetett meg a neoabszolutizmus időszakáról,4 míg a Kisfaludy Társaságnak 1923 és 1936 között, a Magyar Tudományos Akadémiának pedig 1905-től 1936-ig volt az elnöke. Berzeviczy Albert magánéletéről és mindennapjairól számos forrás áll a rendel­kezésünkre, melyek segítségével rekonstruálni lehet e fáradhatatlan művelődéspo­litikus munkavégzését és szabadidő-kultúráját. Szabadideje legnagyobb részét gyermekkorától kezdve az alábbi öt tevékenység­gel töltötte ki: olvasás, írás, rajzolás, színház-, illetve operalátogatás, utazás. A szü­lői házban, amely a Sáros vármegyei Berzevicén feküdt, rendelkezésére állt apja, Berzeviczy Tivadar igényesen összeválogatott házi könyvtára, amelynek polcain a korszak szinte minden fontosabb magyar irodalmi alkotása ott volt. A gyűjtemény legféltettebben őrzött darabjának a magyar forradalmi költészet egyik antológiája, a Kertbeny Károly által külhonban szerkesztett, Hangok a múltból című munka 1 Berzeviczy Albert: Itália. Úti rajzok és tanulmányok. Budapest, 1899. 2 Uő: Beatrix királyné (1457 – 1508). Történelmi élet- és korrajz. Budapest, 1908. 3 Uő: A cinquecento festészete és szobrászata (Tekintet nélkül Velenczére) . Budapest, 1906. 4 Uő: Az absolutismus kora Magyarországon 1849 – 1865. I–IV. kötet. Budapest, 1922–1937.

Next

/
Oldalképek
Tartalom