Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 96 számított.5 A könyvtár kötetei közül Berzeviczyre a legnagyobb hatást Jósika Miklós: A hat Uderszki leány című történelmi regénye gyakorolta. 6 Később, lőcsei gimnazistaként, mikor gyakran látogatta a Szepesgörgőn lakó rokonait, a Görgeyket, elhunyt nagybátyja, Görgey Konstantin családi könyvtárában ismerkedett meg Lord Byron és Ferdinand Freiligrath költeményeivel, valamint e helyütt vette először a kezébe Alphonse de Lamartine A girondiak története című művét, Madame de Staël Corinne című munkájával egyetemben. Élvezettel olvasta Madách Imrétől Az ember tragédiájá t, továbbá A szónokok könyvé t Louis Marie de Lahaye de Cormenin-től. Az irodalom iránti rajongása vezette arra, hogy társaival önképző kört kezdjen szervezni a középiskola falain belül. Az ötlet azonban hamvába holt, mivel az intézmény igazgatója nem támogatta az elképzelésüket.7 Lánya, Berzeviczy Edit kiadatlan visszaemlékezése alapján atyja a külföldi írók és költők közül leginkább William Shakespeare, Dante, Goethe és Heinrich Heine műveiért rajongott, míg a hazai alkotók közül elsődlegesen Arany Jánost, Madáchot és Jókai Mórt kedvelte.8 Az említett szerzők mellett Charles Dickens, valamint a saját munkáiból is gyakran olvasott fel 1880-ban született ikerlányainak, Editnek és Liliannak. Személyesen válogatta ki gyermekei olvasmányait, hiszen a neveltetésükre komoly gondot fordított.9 Berzeviczy Edit szerint édesapja ősszel, amikor hűvösebbre fordult az idő, vagy „beállott a felvidéki lassú, hosszú eső”, sokszor ült le gondolkodni vagy olvasni berzevicei kúriájában a kandalló elé. Annak különösen örült, ha a ropogó tűz mellett csészében cukorral összekevert tojássárgáját fogyaszthatott. Mindez a nátha ellen is hatásos orvosság volt.10 Az olvasás szeretetéhez hasonlóan az írás is végigkísérte Berzeviczy egész életét. Nyolcesztendős korában Strauch Albert személyében a Szepességből származó szász házi tanítót fogadott mellé az apja, akinek a vezetésével 1862 és 1864 között a Berzeviczy-gyerekek Próbakő címmel hetente megjelenő családi gyereklapot szerkesztettek. Az újság ötvözte a tanulást a szórakozással, mivel abban dolgozták fel az addig tanultakat: történelmet, földrajzot, természetismeretet, mindezeket pedig az általuk készített térképekkel és rajzokkal illusztrálták. A Próbakő legfris sebb számait általában vasárnap reggelente, a reggeliző asztal mellett vették kezükbe a szülők. A német nyelv gyakorlása céljából néhány hónapon át társat is kapott a Próbakő , a szintén a fiatalok által írt Kleeblatt 11 című havilapot. 12 Tizenhét esztendős volt Berzeviczy, amikor az első publicisztikái megjelentek a korabeli ifjúsági lapokban. A legkülönfélébb témák foglalkoztatták. A Tanulók 5 Uő: Régi emlékek 1853 – 1870 . Budapest, 1907. 21. 6 Uo. 205–206. 7 Uo. 308–310. 8 Berzeviczy Edit: Berzeviczy Albertről. Kézirat, é. n. A Szalay-Berzeviczy család tulajdona, 35. 9 Uo. 23. 10Uo. 2. 11Lóhere (német). 12Berzeviczy: Régi emlékek... 195.
