Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - Nyomot hagytak - a Magyar Nemzeti Levéltár kiállítási katalógusa (Németh László Sándor [felelős szerk.]: Nyomot hagytak. Évszázadok - személyiségek - aláírások. Katalógus. / Their Traces: Centuries - Personalities - Signatures. Catalog) Fóris Ákos
NYOMOT HAGYTAK – A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUSA Németh László Sándor (felelős szerk.): Nyomot hagytak. Évszázadok – személyisé gek – aláírások. Katalógus. / Their Traces: Centuries – Personalities – Signatures . Catalog. Budapest, 2017, Magyar Nemzeti Levéltár, 200 o. Az elektronikus iratok megjelenése és a digitalizáció mellett az elmúlt évtized legnagyobb kihívását alighanem az jelentette a levéltáros szakma számára, hogy a demokratizálódó társadalmi igényekre való tekintettel a levéltár nyisson a nyilvánosság felé, és a szűk történettudományon túl szélesebb rétegeket is bevonzzon az archívumok falai közé. Ennek eszköze – a különböző ismeretterjesztő és levéltárpedagógiai programok, illetve az online tartalmak mellett – a kiállítások rendezése. Ebben az esetben azzal a kérdéssel szembesül a levéltáros, hogy miképp tud megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek más közgyűjtemények – elsősorban a múzeumok – kiállítási tárgyainak megtekintését követően a látogatókban megfogalmazódnak. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – öndefiníciója alapján „az emlékezetkultúra fontos színtere, az ország memóriaintézménye” – arra vállalkozott, hogy a „társadalmi felelősségvállalás” jegyében „minél több emberhez eljuttassa és hozzáférhetővé tegye azokat a kulturális kincseket, melyeket őriz.” (5.) Ennek szellemében nyitotta meg 2016. március 15-én Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások című interaktív kiállítását, melynek kata lógusát 2017 szeptemberében mutatták be. A kiállítási katalógus 200 oldalon, 20 fejezetben mutatja be Magyarország történetét a 14. századtól a 20. század végéig. A kötet nem törekszik a magyar történelem teljes áttekintésére, így általában a korszak egy-egy fontos és érdekes szeletét kiemelve szemlélteti az adott történelmi időszakot. Az ismeretterjesztő szándékot kiszolgálja, hogy minden fejezet végén az érdeklődő olvasó ajánlott irodalomjegyzéket találhat a fejezet témájához, a tájékozódást pedig a névmutató segíti. A kötet magyar–angol kétnyelvűségével pedig nem csupán szakmán, hanem a magyar nyelvű olvasóközönségen kívülre is nyit a könyv. A kötet bevezetője szerint a kiállítás és a katalógus célja az, hogy bemutassa „az aláírás hitelesítő szerepét, valamint azokat a kiemelkedő eseményeket és személyiségeket, amelyek és akik befolyásolták hazánk történelmét, kultúráját és fejlődését a 14. század közepétől egészen a 20. század végéig”. (5.) A kiállítás és a kötet valóban az idézett szövegnek megfelelően, az írásbeliség és a történelmi alakok kapcsolatának fonalán mutatja be Magyarország történelmét. Ezt fejezi ki a fejezetek egységes megjelenése is, mivel minden fejezet egy reprezentatív személyiség egész oldalas portréjával és aláírásának kiemelésével kezdődik. Így például a 18. század történetét Mária Terézia, a Nagy Háború időszakát pedig Tisza István testesíti meg. Néhány esetben a történelmi személyekre és korokra alapuló szerkezetet átlépve, több évszázadon átívelő témát ölel fel egy fejezet. Így a 6. fejezetben a Szent Korona Irodalom 473
