Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás
Egy bő fél évszázaddal később újra áttekintve helyzetünket megállapítható, hogy az utóbbi időben újra rendkívül előnyös környezet alakult ki az MNL Országos Levéltárában (MNL OL) az oszmanisztikai kutatások számára. Ennek okai – a változások kronológiáját követve – a következőkben foglalhatók össze. 1) 2013 óta Sz. Simon Éva és Schmidt Anikó személyében két oszmanista is dolgozik az intézményben. Mivel az oszmán kori paleográfia sajátossága, a diakritikus pontozást gyakran elhagyó arab betűs írásmód rendkívül fontossá teszi a kontroll szerepét az oszmánli nyelvű források kritikai feldolgozása során, azaz a szakterületen fokozottan érvényesül a „több szem többet lát” elve, ez a szinte történelminek nevezhető pillanat feltétlenül kínálja az elmúlt időszakban háttérbe szorult oszmán-török nyelvű források nagyobb arányú feldolgozásának lehetőségét az intézményben. A közeljövő célkitűzései között ezért feltétlenül szerepelnie kell az MNL oszmánli nyelvű dokumentumkatasztere elkészítésének. A két, levéltárosi feladatait egyébként más területen ellátó szakemberből spontán megszerveződött témacsoport már eddig is sikeresen kamatoztatta a kialakult helyzetből származó előnyöket és lehetőségeket. Közreműködésükkel jött létre a Török Miniszterelnökségi Levéltár kezdeményezésére, nemzetközi összefogás eredményeként A török– magyar kapcsolatok az Oszmán Birodalomtól napjainkig a levéltári dokumentumok tükrében című török–magyar nyelvű forráskiadvány, melynek magyarországi szer kesztését ők vállalták. 2) Egy másik fontos lehetőség 2014-ben nyílt meg a levéltár előtt azzal, hogy befogadta az OTKA K 108919 számú, A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása c. pályázatot. Az Sz. Simon Éva vezetése alatt futó pályázatban pillanatnyilag az MTA BTK TTI három munkatársa, Hegyi Klára, Demeter Gábor és Sudár Balázs vesz részt. A projekt során a hódoltsági terület szandzsák-összeírásait, javadalombirtok-jegyzékeit, birtokadományozási-naplóit és államiadó-összeírásait gyűjtik össze és dolgozzák fel. A munka eredményeként egy olyan adatbázis jön létre, amely nemcsak oszmántörökről magyarra fordított adatokat kínál a helytörténeti, családtörténeti, gazdaság- és népesedéstörténeti, valamint had- és közigazgatás-történeti kérdések vizsgálatához, hanem szorosan kapcsolódik az MNL OL-ban korábban készített összeírás-adatbázisokhoz (dika- és dézsmajegyzékek, urbáriumok, 1715., 1720. évi országos összeírások), és szerkezetileg is jól fedi azokat. Ennek az MNL OL-ban Záros Zsolt informatikus által kifejlesztett adatbázis-szerkezetnek a követése – a komparatív vizsgálatok elősegítése érdekében – a vidéki levéltárakban található összeírás-típusú iratanyagok feldolgozása esetében is javasolható. A kifejlesztett relációs adatbázishoz kapcsolódik egy térinformatikai adatbázis is, melynek létrehozásában Dr. Kollányi László, a Szent István Egyetem Táj -építészeti és Településtervezési Tanszékének vezetője, illetve Kollányi Péter térinformatikus működött közre. A kutatócsoport célja – Engel Pál: Magyarország a Mérleg 444
