Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás
középkor végén című térképéből kiindulva – a hódoltság korának településföldrajzi változásait és birtokviszonyait bemutatni. Ennek érdekében az Engel-térképen még uradalomszintű térábrázolást településszintűre változtatták. Az így létrejött alaptérkép a szükséges módosítások végrehajtásával más korszakok vizsgálatánál és vizualizálásánál is remekül alkalmazható lesz (például a fent említett összeírások adatainak, vagy egyéb kataszteri kutatások eredményeinek vizualizálása esetén). A kidolgozott rendszernek az MNL OL-on belüli alkalmazásával a levéltár képessé válhat egy önálló, saját forrásain alapuló térképsorozat elkészítésére, mely elsődlegesen Magyarország településhálózatának fejlődését mutatja be a középkortól napjainkig, de a térkép számtalan egyéb adat megjelenítésére is alkalmas. 3) 2017-ben, amikor újra együttműködési megállapodás jött létre a Török Állami Levéltár és az MNL között, a kultúrdiplomácia is megerősítette az MNL-ben zajló oszmanisztikai kutatások hátterét. A megállapodás értelmében a felek kölcsönösen előmozdítják a Hungarica- és Turcica-kutatásokat és a levéltári dokumentumok másolatainak elkészítését a partnerállam nemzeti levéltárában, archivált dokumentumokról útmutatókat, nyilvántartásokat cserélnek, szakembereik technológiai kérdésekben rendszeresen konzultálnak, tudományos értekezleteket és kiállításokat szerveznek. A fentiek alapján úgy látszik, hogy az elmúlt több mint fél évszázad sokszor sikertelen próbálkozásai után az MNL számára pillanatnyilag mind a nemzetközi háttér, mind a megfelelő számú szakember, mind a magyar történettudomány és a nemzetközi oszmanisztika számára is jelentős eredményeket ígérő projekt rendelkezésre áll ahhoz, hogy az oszmanisztikai kutatások területén ismét jelentősebb szerephez juthasson. Bízunk benne, hogy jól tudunk élni lehetőségeinkkel! ERDÉSZ Á DÁM (MNL Békés Megyei Levéltára, főlevéltáros, igazgató) A narratív források kínálta lehetőségek A naplók, levelek, memoárok szinte minden levéltár forráskiadvány-sorozataiban felbukkannak. A narratív forrásokat, különböző nézőpontból ugyan, de meglehetősen komoly forrásértékkel bíró dokumentumoknak tekintik. A kutatók támaszkodnak rájuk az eseménytörténet rekonstruálásakor, mások – például Gyáni Gábor – úgy vélekednek, a narratív források nem az események, sokkal inkább a korabeli gondolkodásmód és mentalitás bemutatásának forrásanyagai lehetnek. A Hajnal István Kör konferenciái többször is megmutatták, hogy társadalomtörténeti szempontból milyen sokoldalúan lehet használni a narratív forrásokat. A narratív források más szempontból is érdeklődésre tartottak és tartanak számot. A naplók, memoárok, alkalmi feljegyzések általában a levéltárak érdekes, a A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban – Műhelytanácskozás 445
