Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Sági György: Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
347 SÁGI G YÖRGY NUSPL JÁNOS BÁCSKAI NÉMET PLÉBÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE AZ 1944 UTÁNI DÉLVIDÉKI MEGTORLÁSOKRÓL (FORRÁSKÖZLÉS) A Délvidéken 1944-től kibontakozó, főleg a magyar és német lakossággal szembeni Tito-féle erőszakos, túlsúlyban szerb terror kibontakozásába nyújt betekintést Nuspl János dunacsébi plébános Grősz József kalocsa-bácsi érsekhez intézett 19 oldalas jelentése. A menekült plébános által átélteket, látottakat és tapasztaltakat kívánjuk a bevezetőt követően közre adni. Az események értelmezéséhez lényegesnek tartjuk azok történeti kontextusba helyezését, hogy láthassuk, mi vezetett a délvidéki lakosság háború végi katasztrófájához.1 Többnemzetiségű Bácska és Bánát 1920 után, a „jugoszláv uralom alatt a bácskai nemzetiségek elkülönültek egymástól, sőt hovatovább egymás ellen fordultak. A magyarság kisebbségi életre szorult. [...] a svábság pedig vagy osztozott a magyarság kisebbségi sorsában, vagy kifelé kezdett tájékozódni a világpolitikában merészen előretörő nagy német erőfeszítések felé” – olvashatjuk a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban fellelhető, valamikor a negyvenes évek második feléből származó, a bácskai helyzetről (a szerzőség feltüntetése nélkül) lejegyzett Bácska című összefoglalóban. 2 Ebben az ismeretlen szerző meg állapítja, hogy az I. világháború végétől 1941-ig a nemzetiségek egymással való szembeállítása terén nagy felelősség terhelte Budanović Lajos apostoli kormányzót. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Bácska szerzője Budanovićot a Horthy-kor szak magyar királyi kormányainak és a Magyar Katolikus Egyház „szemüvegén” keresztül nézte. A nemzetiségek egymáshoz való viszonyát idealizáltan, ősidők óta kiválónak, szinte tökéletesnek festette le, amely Trianon után romlott csak meg. Budanović Lajos apostoli kormányzó A trianoni békeszerződés a Magyar Katolikus Egyház közigazgatását is erősen érintette. A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye déli, nagyobbik és gazdagabb része a 1 Munkámban az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport támogatott. 2 Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: KFL), Kalocsai Érseki Levéltár, Kalocsai Érseki Hivatal, Egyházkormányzati iratok (a továbbiakban: I. 1. a), Politica, ikt. sz. n., 1940-es évek második fele, Bácska. A forrásról említést tesz A. Sajti Enikő: Egyházi források a partizán megtorlásokról. Létünk, 2010. 3. sz. 21–25.
