Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Sági György: Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
Műhely 348 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszláv Királyság) fennhatósága alá került: 122 plébániából 89,3 így az ott élő lakosság a Karađorđevićek alattvalója lett. XI. Pius 1923-ban, Várady Lipót Árpád kalocsa-bácsi érsek halála után a kettészakított területet apostoli adminisztratúrákra osztotta fel: az északi, magyar fennhatóságú területet gróf Zichy Gyula pécsi püspök (később Várady érsek utódja), a déli, délszláv uralom alattit pedig Budanović Lajos4 szabadkai plébános irányítására bízta. Ez utóbbi a kinevezését Ermenegildo Pellegrinetti belgrádi apostoli nunciustól vette át. Hivatalosan így nem lett önálló az elszakított terület, a kalocsai érsek iuris dictioja alá tartozott. Budanović 1927-től lett cisamói címzetes püspök. A változást Merk Zsuzsa így fogalmazta meg: „A Szentszék az államhatárok megváltoztatásával beállt új helyzetre nem úgy reagált, hogy automatikusan követi azokat, de nem is hagyhatja figyelmen kívül, ezért olyan intézkedéseket hoz, melyekkel biztosítható a legfontosabb elv: »A lelkek üdve legyen a legfőbb törvény«”.5 A Bácska írója szerint püspöki kinevezését követően „Joghatósága területét [...] határozottan »egyházm egyének«, plébániai templomát »székesegyháznak« nevezte.” Budanović erős kézzel irányította papjait és szigorúan felügyelte híveit. „Így tudta átalakítani papságát is – legalább a fiatalabb szláv nemzetiségűeket – a maga hasonlatosságára.” A jugoszláv teológiai képzést preferálta, kispapjait Diakovárba, Szarajevóba, Spalatóba és Zágrábba küldte tanulni. Amint a Bácska szerzője írta: „Ezekben a papnevelő intéze tekben nem békés együttélést, hanem nemzetiségek szerinti elkülönülést tanultak a növendékek, sőt harcos nemzetiségi vitákhoz szoktak.”6 Budanović a kalocsai iskola nővérek 23 zárdáját elszakította a kalocsai központtól. 1941-ben hét nővér kivételével valamennyi bácskai rendtag együttesen kérte visszacsatolását Kalocsához.7 Miután Horvátország 1941. április 10-i kiválásával megszűnt Jugoszlávia, a Magyar Királyi Honvédség bevonult a Bácskába, a baranyai háromszögbe és a Muraközbe. A visszacsatolás után a kormány és a Magyar Katolikus Egyház egyik fő célkitűzése volt Budanović püspök mielőbbi elmozdítása, a területnek a Kalocsa-Bácsi Érsekségbe történő teljes integrálása. A fő vád ellene az volt, hogy „soha nem csinált titkot abból, hogy ő nem magyarbarát. Amikor... megkapta az apostoli adminisztrátori kinevezését, megbízatásán messze túlmenően úgy fogta fel feladatát, hogy őneki egy új egyházmegyét kell megszerveznie.”8 A honvédek sza badkai bevonulását követően, Rajić Balázs püspöki helynököt bebörtönözték – később egy szerb híve szabadította ki –, utóda posztján Aczél Gyula kúlai esperes 3 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919–1945 . Budapest, 1999, 44–45. 4 Eredeti neve Lajčo Budanovć. Magyar szövegekben a neve gyakran Budanovich vagy Budanovics alakban fordul elő, helyes átírása Budanovity lenne. 5 Merk Zsuzsa: Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941–1944). In: Iványosi-Szabó Tibor – Tóth Ágnes (szerk.): Bács-Kiskun Megye Múltjából XIV. Kecskemét, 1998, 263–264. 6 KFL I. 1. a, Politica, ikt. sz. n. 1940-es évek második fele, Bácska, 5. 7 Uo. 6. 8 Ijjas József érseki biztos jelentése Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszternek a visszacsatolt Bácska egyházkormányzati helyzetéről 1941. május 6. Lásd Merk: i. m. 266.
