Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Nagy Szabolcs: A Tanácsköztársaság Fejér megyei tisztségviselői ellen indított büntetőperek
Végezetül az utolsó perben dr. Pajzs Pál orvos és 11 társa ellen a Btk 172. §-ába ütköző, az 1912. 63. tc. 19. §-a szerint minősülő egy rendbeli izgatás,19 az 1914. 40. tc. 2. §. 1. bekezdésébe ütköző és a 3. §. szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett hatóság elleni erőszak (miatt zajlott le az eljárás. (Ezen belül Pajzst és Steinert mint felbujtókat, Pajzst külön is, mint a csoport vezetőjét vádolták.) A per különlegessége a többihez képest az, hogy a vádlottak terhére rótt cselekmények a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, még 1919 februárjában történtek. Pajzs és társai e hónap 5-én fegyveres katonák kíséretében rontottak a megyeházára, majd felszólították Szűts Jenő alispánt a megyei tisztikar összehívására. Ezután bejelentették a vármegye vezetésének átvételét s a korábbi tisztviselők leváltását. Pajzs mindezért 5 év fegyház főbüntetésben, ezenkívül pedig 5000 korona pénzbüntetés és 10 évi hivatalvesztés, illetve a politikai jogok gyakorlásától történő eltiltás mellékbüntetésben részesült.20 A perek elemzése, a vádlottak által elkövetett deliktumok köre A jogalkalmazóknak országos szinten kiemelten nagy nehézséget jelentett a témánkul szolgáló esetek elbírálása. Amint Auer György is írta: „Jogegységi döntés re alkalmas kérdések még nem észlelt bőségben merültek fel a kommunista bűnperekben.”21 Vagy mint Degré Miklós fogalmazott: „Az 1920. év folyamán a destruk ció ama tényezői kerültek bíráik elé, kik a rabló uralmat megteremtették, vagy támogatták. Ilyképp oly kérdések kerültek megoldásra, melyekhez hasonlók a bíróságokat eddig nem foglalkoztatták. A büntetőbíróságok reájuk nézve eddig merőben ismeretlen jogterületre kerültek. Dönteniük kellett oly kérdésekben, melyek tekintetében sem a Btk. negyven éves gyakorlati alkalmazása, sem a jogi irodalom támpontot nem nyújtott.”22 Nem volt ez másképp Fejér megyében sem. De amíg a perek tárgyai, alanyai s az elkövetett cselekmények körülményei meglehetős eltéréseket mutatnak, a vádpontok lényegében pár deliktumra szorítkoztak. Székesfehérvárott például egy peren kívül valamennyi eljárás tárgyát képezte a Btk. 350. §-ába ütköző, a 353. §. szerint minősülő zsarolás bűntette. Ez a bűncselekményfajta országosan is a diktatúrával kapcsolatos cselekményekre ráhúzható egyik legnépszerűbb, „gumi”-tényállásként volt használatban. „Soha nem észlelt helyzetekben, még eddig nem létező minőségben, teljesen szokatlan körülmények közt elkövetett bűntettek derültek ki, amelyek több deliktum tényálladéki elemeit egyesítették magukban, anélkül, hogy csak egyikéit is kimerítették volna, s amelyek Műhely 316 19Itt Steiner Gézával közösen vádolták. 20MNL FML VII 123a, dr. Pajzs Pál pere. 21Auer György : Közhivatalnoki minőség és általános terror a kommün alatt. Jogállam: jog- és állam tudományi szemle, 1921. 5. SZ . 161–171. 22Degré Miklós: Büntető jogszolgáltatásunk az 1920. évben. Jogállam: jog- és államtudományi szem le, 1921. 3. sz. 81–101., 4. sz. 146–149., 5. sz. 171–181.
