Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
gársággal nem bírók tekintélyes arányaiból adódó aggodalmakat még az 1900-es években bevezetett szigorító intézkedések, így a határrendőrség Fiumében való felállítása,22 majd a városi rendőrség államosítása 23 is csak részben csökkentették. A fiumei olasz etnikum számaránya az 1880-as évektől 1910-ig 4,7%-kal emelkedett, s a korszak végére a lakosság csaknem felét tette ki.24 Ugyanakkor az is megjegyezendő, hogy bár az olasz és magyar etnikum térnyerése szükségszerűen a horvátok 11,3%-os visszaszorulását eredményezte.25 Ugyanakkor a közeli településeken élő, de a városban vagy annak valamely alközségében foglalkoztatott, többnyire horvát származású munkások növekvő aránya egyre nyomasztóbban hatott a fiumei közéletre. Ahogy Khuen-Héderváry Károly horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszterként egy 1911-es parlamenti felszólalásában kifejtette: Fiume köré nem húzhat falat a horvátok ellen.26 Fiume gazdasági–társadalmi fejlődése a fizikai térben és a városrendezésben is leképeződött. Ennek következtében nemcsak a főkikötő méretei váltak mind tekintélyesebbé, de számos, a Monarchiában divatos stílusjegyeit magán viselő középület és bérpalota is épült. Ezek közül a legismertebbek a Kormányzói palota, a Tör vény -széki palota, az Adria Rt. épülete, a vasúti pályaudvar és József főherceg villája, amely jelenleg a Rijekai Állami Levéltárnak ad otthont. A térfoglalás27 azonban nemcsak mint a hatalmi reprezentáció vagy mint a politikai diskurzus egyik szembetűnő formája határozta meg a dualizmus kori Fiume mindennapjait, hanem sokszor kimondottan gyakorlati szempontok is ösztönözték a horvátok, a városi önkormányzat, valamint a magyar kormány képviselőinek telkekért folyó versengését.28 Ezek közül az egyik legismertebb a Delta-terület és a Baross-kikötő hovatartozásának kérdése, mely problémát lényegében csupán 1947-ben sikerült elrendezni.29 A társadalmi változások és az azokból fakadó gondok azonban önmagukban aligha értelmezhetőek, különösen, mivel Fiumében a központi hatalom nagyszabású célokkal, de azok megvalósításához már annál kevesebb eszközzel rendelkezett. Az elképzelések és lehetőségek közötti különbségeket mindenekelőtt a kir. belügyminiszter által jóváhagyott fiumei statútum testesítette meg. Egyfelől azért, mert a fiumei autonómia törvényi meghatározása – éppen a fentebb jelzett horvát– magyar kiegyezés problematikus volta miatt – mindvégig elmaradt. Másfelől pedig azért, mert az állam és Fiume közt a statútum elfogadásával létrejött „szerződéses Műhely 266 221903. évi V. tc.; B. M. 1913. évi 38.0/V-a. sz. körrendelete. 231916. évi XXXVII. tc., B. M. 37000/1917. sz. 24Fest: Fiume népesedési ... 9. 25Fest: Fiume népesedési ... 9. 26131. Országos ülés. 1911. március 30. In: Az 1910. évi június 21-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója, kötet. VI. Képviselőházi Napló. 27Megjegyzendő, hogy nem csak az állam, de cégek és a város is reprezentált új épületek emelésével. 28DAR, JU 5, Eln. ir., 406.eln./1907. 29Ordasi Ágnes: Delta, Fiume folyton terebélyesedő problémája. Újkor.hu – A velünk élő történe lem, 2017. 08. 05. http://ujkor.hu/content/delta-fiume-folyton-terebelyesedo-problemaja (Utolsó letöltés időpontja: 2017. szeptember 26.).
