Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
Az árnyaltabb kép kedvéért azonban mindenféleképpen jelezni kell, hogy Fiumében az állami közigazgatás különböző szintjein nemcsak magyarokat, de magukat horvátnak vagy olasznak tekintőket is foglalkoztattak. A helyek betöltésénél – a személyes kapcsolatokon kívül – az erkölcsi és szakismereti kvalitások, valamint a nyelvi kompetenciák (a stabil olasz nyelvismeret) bizonyultak mérv adó -nak.16 Mindez a városi önkormányzat esetében már jóval korlátozottabb módon érvényesült: a Municipió ban mindenekelőtt a helyi olasz vagy a horvát és olasz identitást érdekeinek megfelelően váltogató lakosság találhatta meg számításait. Ez utóbbi, ellentmondásosnak tűnő állapot a lokális identitásban, a fiumano-tudat ban oldódott fel.17 Jó példa erre a horvátnak született és nevelt, később magyar ország gyűlési képviselővé, majd podestá vá (polgármesterré) választott ifj. Antonio Vio esete,18 akit aktív közéleti tevékenysége végpontján Fiume első olasz sindacó jának (szintén polgármester) is kineveztek.19 Hasonló jelenség figyelhető meg a városi képviselő-testületben is, amelyben még a helyi kormányzat minden erőfeszítése ellenére is, néhány horváton és egy-két magyaron kívül kizárólag a helyi olasz nyelvű lakosság képviseltette magát. E tekintetben a kormányzó és az őt támogató kormánypárti erők legnagyobb sikerét az 1915-ös községi választások során érte el, mikor hosszas előkészületei és informális megállapodásai eredményeképpen az 56 fős Rappresentanzá ba 12 magyar városatyát választottak be. 20 A beavatkozást a választás folyamatába a fiumeiek Olaszország felé megnyilvánuló szimpátiája s a központi hatalom növekvő bizalmatlansága indokolta. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a különböző nemzetközi befektetések, valamint a jelentős állami beruházásokkal egymás után épülő gyárak és a létesülő hajótársaságok által nyújtott megélhetési feltételek az 1880-as évektől mind nagyobb vonzerőt gyakoroltak a környező vidékeken élő, mindenekelőtt olasz nyelvű lakosság Fiumébe költözésére. A jelenség a város demográfiai viszonyainak ez irányú változása mellett két további fontos következménnyel járt: az olasz etnikum egyre erősödő térnyerésével és a magyar helyett az osztrák vagy olasz állampolgársággal rendelkező lakosság számának hirtelen megugrásával.21 Az állampol A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére 265 16Részletesebben: Ordasi Ágnes: A fiumei állami alkalmazottak helyzete az első világháború után. Kézirat. 17MNL OL, Miniszterelnökség. Központilag iktatott és irattározott iratok (a továbbiakban K 26), 395. cs. 329. tétel. I. rész. 1897. 2787. a. sz.; Carlo de Lanzarich: Fiume. Fiat Lux . Fiume. 1897. 18Državni arhiv u Rijeci (a továbbiakban: DAR), Kormányzósági iratok (a továbbiakban: JU 5), Elnöki iratok (a továbbiakban Eln. ir.), 1470.eln./1915. 19Il dott. Vio nominato sindaco. Il Giornale . 1918. október 30., MNL OL, Egan Lajos fiumei kor mányzó-helyettes iratai (a továbbiakban P 2256), Egan Lajos naplója (a továbbiakban: No. 20.), 1918. december 18., MNL OL, P 2256, No. 20., 1919. október 19. A forrás a közeljövőben jelenik meg nyomtatásban: Egan Lajos, Fiume utolsó kormányzó-helyettese naplója (1918–1920) . Szerk., s. a. r,: Ordasi Ágnes. Kézirat. 20Jelölés a képviselőtestületben. A Tengerpart. 1915. július 21.; A képviselőtestületi jelölések. A Tengerpart. 1915. július 22. 21Fest: Fiume népesedési ... 13.
