Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
hasonló jelenségek nem hagyták érintetlenül Fiume lakosságát, és elsősorban a kis- és középegzisztenciák lecsúszásához vezettek, vagy legalábbis annak lehetőségével fenyegettek.10 A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás szüksége ezen rétegektől egy új életpálya és/vagy -stratégia választását, vagy legalábbis a korábbi átértékelését követelte meg. Erre nyilvánvaló módon ösztönzőleg hatott a dualista államszervezet megnövekedett bürokratikus igénye, valamint az egyes értelmiségi állások betöltésével járó formális és informális lehetőségek elérése. Ezt jelzi a korábban főleg kereskedelemből és hajózásból élő patríciusok – például az Adamichok, Vernedák és Gaussok – fokozatos elszegényedése és kényszerűnek ható hivatalvállalása is.11 Helyüket a társadalmi befolyás tekintetében mindinkább a tőkés átala kuláshoz jobban alkalmazkodni tudó – és az állami támogatásokért sorban álló – vállalkozók és bankárok, valamint a vitás ügyeknél nélkülözhetetlen ügyvédek és jogászok vették át.12 A kutatás jelen szakaszában úgy tűnik, az első kategória tipi kus példái közt a Corossacz, Meynier és Ossoinack családokat, míg a második csoport képviselőiként a Vio- és Thierry-„dinasztiát” érdemes megemlíteni. Kiemelendő, hogy mindeközben nemcsak a hivatalnoki és értelmiségi pályát választók számaránya nőtt, de a kormány iparfejlesztő politikájának hatására az iparban dolgozók aránya is ütemesen emelkedett.13 Ennek megfelelően a város kereskedelmi és (főleg) ipari jellege továbbra sem szűnt meg, jóllehet a társadalom differencializálódása megkérdőjelezhetetlen. E változás látszik kidomborodni a városi önkormányzat (Municipio) , valamint a városi képviselő-testület (Rappre sen -tan za) foglalkoztatási megoszlásának módosulásából is, noha a konkrét következ tetések levonását még számos alapkutatásnak kell megelőznie. Többek közt a mind bonyolultabbá és költségesebbé váló állami közigazgatás „hivatalnokéhsége”, a bankfiókok fiumei megjelenése, az állami iskolahálózat bővítése és a MÁV vonalainak fejlesztése tette lehetővé a magyarság számarányának emelkedését is.14 Ez egyfelől egy tudatos, a „nemzetépítés” és a „ Tengerre magyar!” jelmondataival meghirdetett program egyik eszköze és célja volt, másfe lől pedig a karrierre, előrelépésre vágyó és egzisztenciális viszonyain javítani kívánó mobilis réteg racionális megfontolásainak következménye. Mindennek ismeretében nem lehet meglepő, hogy a magyarság az 1880-as népszámláláskor megállapított 1,8%-os aránya az 1910-es évekre 13%-ra módosult, mindennek ellenére a magyarság mégis csak nehezen tudott gyökeret ereszteni.15 Műhely 264 10Gli effetti del monopolio. La Difesa , 1899. június 25. 11A fiumei olaszság pusztulása. Magyar Tengerpart, 1902. július 24. 12Reflexiók. A magyar közgazdaság és Fiume hivatása. Magyar Tengerpart, 1904. január 13. 13Fest Aladár: Fiume népesedési mozgalma Magyarországhoz való visszacsatolása óta. Földrajzi Közlemények különlenyomata. XL. kötet, VII. füzet. Budapest, 1912. 14Fest: Fiume népesedési ... 10. 15Fest: Fiume népesedési ... 9.
